Bővebb ismertető
BevezetőKrotónban tekintélyes romok állnak még" - írta a XVIII. század közepén Johann Joachim Winckelmann, az ókori művészet egyik első lelkes tanulmányozója és rendszerezője, a Megjegyzések a régiek építészetéről című munkájában. Nem csak Krotónban, tehetjükhozzá,hanemPaestumban, Agrigentóban és még máshol is Dél-Itáliában. Ebben a tanulmányban megpróbáljuk felkeresni azokat a helyeket, ahol az ókori görögség tárgyi emlékei ma is jelen vannak.Európa szellemi, kulturális alapját az ókori görögök teremtették meg. Ez az élő múlt gondolkodásunkban, fogalmainkban a mai napig jelen van. Az út, amely a klasszikus műveltség alapjainakmegteremtéséhezvezetett hosszú volt. Eljutni a nyers, barbár, kegyetlen világból a kifinomult művészet alkotásaihoz jelentős teljesítmény. Az új eszmék melyek beépültek az alapkultúrába, eltérő időpontban és intenzitással jelentek meg a görögség által belakott területen és ezért ezterületenként is eltérővé vált. A pánhellén eszme, a gazdasági és kulturális kapcsolatok azonban lehetővé tették az elért eredmények átadását, így egyszerre éltek a közös gondolkodás formái és a regionalizmus. A következőkben áttekintjük, hogy ez a sajátos kettősség hogyan jelent meg Dél-Itália és Szicília ógörög kultúrájában.A görög nyelvű törzsek már Kr. e. XV. századtól jelen voltak a Balkán -félszigeten. A kedvezőtlen természeti adottságok és a túlnépesedés kivándorlásra késztették őket. Kezdetben az Egei- tenger szigetvilágát és Kis-Ázsia partvonalát vették birtokba. Kr. e. a VIII. században azonban egyre jelentősebbé vált a nyugati terjeszkedés, amelynek fő célja a közeli Szicíha és az Appenini-félsziget déli része volt. A görög gyarmatosok útját a kereskedők készítették elő. Kivitelükben meghatározóak voltak az agyagedények - vázák amelyekért elefántcsontot, fémtárgyakat kaptak. Valószínűleg más áruk is gazdát cseréltek, azonban biztosat csak azokról tudhatunk, emelyeket régészeti feltárásokon is megtaláltak, ugyanis a görögök csak a Kr. e. VIII. században