Az Olajfák-hegyén (dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált példány.
Mindnyájunknak vannak nagy menekülései, egy boldogabb életbe, egy tisztességesebb, büszkébb hazába, egy szerelembe, a gyermekkorba, Isten ölébe. De sajnos álmaink zord velejárója ébredésünk is. „Álmodtam én is", s c kötetben eszméléseimet igyekeztem egy csokorba gyűjteni. Világunk sosem olyan, mint szeretnénk; a mi feladatunk: nem elfutni, hanem azzá a hellyé formálni, ahová a jelenből menekülnénk.