Az Országos Széchényi Könyvtár MNy 64. jelzetű nyelvemlékéről (dedikált példány) [antikvár]

A hiteleshelyek közhitelű oklevelet állítottak ki egyrészt természetes vagy jogi személyek kérésére, másrészt királyi parancsra vagy hatósági megbízás alapján. A 12. század utolsó negyedétől adatolható hiteleshelyi tevékenységben eleinte a székes- és a jelentősebb társaskáptalanok vettek részt, amelyekhez a 14. század folyamán számos bencés, premontrei és johannita konvent csatlakozott. A hazai jogfejlődés e sajátos, 1874-ig fennálló intézménye az írás jogbiztosító szerepe iránt megnyilvánuló társadalmi igény növekedésével párhuzamosan alakult ki, és évtizedeken keresztül alapvetően a magánjogi írásbeliség területén működött: a közhitelességgel bíró káptalanok és konventek a hozzájuk forduló felek különböző jogi természetű ügyeire (adásvétel, csere, adomány, elzálogosítás, végrendelet, ügyvédvallás stb.) vonatkozó bevallásairól bocsátottak ki oklevelet (fassio)...