Az ötvenéves Ceglédi Múzeum története és a Kossuth-kultusz/Cegléd környékének régészeti emlékei (dedikált példány) [antikvár]

„A nemzetek, melyeknek jövőjük van, megbecsülik múltjokat." (Kossuth) BEVEZETŐ Az ország legtöbb múzeuma a különböző néven létrejött régészeti és történeti egyesületek működésének köszönheti létét. Más múzeumok egy-egy magángyűjteményből nőttek önállóvá, rakták le alapjukat. Többet a nagypénzű mecénás adakozókedv keltett életre.^ Mindezektől a példáktól eltérő az ötven éves jubileumát ünneplő ceglédi Kossuth Múzeum alakulása. Egy nemzetet, társadalmat formáló eszme szülötte. A várost évszázadokon keresztül érintik nagy forradalmi mozgalmak. A Dózsa-féle parasztháború, Mészáros Lőrinc ceglédi pap, a Rákóczi-szabadságharc eseményei nem múltak el nyomtalanul Cegléd történetében. Az 1848-as szabadságharc csak tetőzte a város pirosbetűs napjait. A jobbágytelepülés egységbe kovácsolódott népe nem volt hálátlan a szabaddá tett életért, a kezére juttatott telkekért. Kossuth és Cegléd ez időtől elválaszthatatlan egymástól. Kossuth neve és személye magát a negyvennyolcat (annak eszméit, célját és eredményeit) jelentette a nép számára. A forradalmi napokban tettekkel, az elnyomatás időszakában romantikus ragaszkodással, tartott ki a város Kossuth személye mellett. A múzeum története elválaszthatatlan a ceglédi Kossuth-kultusztól.^ Ebből következik, hogy az intézmény múltjának bemutatását ötvöztük a kultusz kialakulásának történetével, Kossuth és a város találkozásának eseményeivel. A múzeum jóidéig a Kossuth-kultusz ápolásának intézményes folytatója csupán, és csak később, a rendszeres tudományos, értékelő munka következtében válik a korszak dokumentációs tárává, az emlékek hiteles őrzőjévé és bemutatójává. Gyűjteményének