Biharvármegye központi járásának ismertetése (rossz állapotú) [antikvár]

BEVEZETÉS. BIHARVÁRMEGYE központi járása 1909-ik évben töltötte be fennállásának 25-ik évét. Bevett szokásnak hódol a járás vezetősége, midőn visszatekint az eltűnt negyedszázadra, hogy a gondjaira bizott járás viszonyait, közigazgatási állapotait áttekintvén,. leszűrje a tanúságokat s vezérfonalat adjon a jövő munkásainak kezébe, nemkülönben megbizható statisztikai adatokat a későbbi krónikások rendelkezésére. — Biharvármegye s az annak közepét elfoglaló központi járás ugy földrajzi, mint vallási, nyelvi, sőt anyagi tekintetben is egyik legérdekesebb vidéke hazánknak. Képviselve van itt minden vallásfelekezet s majd minden anyanyelve az országnak. A népesség egy igen tekintélyes része a hatalmas Sebes-Körös által öntözött, selyemfüves rónaságon dúskál az anyagi javakban, másik része a hires „érmelléki bor"-t termő hegyekben, vagy azok gyönyörű völgyeiben él, mig boldogtalanabb része mostoha viszonyok közt, sziklás, kopár talajon, minden ipar és más jövedelmi forrás nélkül, anyagi gondokkal küzdve tengődik. Amott biztató kultura, emitt sötét tudatlanság. Helyenkint a nagy kötött birtokok állják útját a vagyonosodás biztos alapját képező ingatlanszerzésnek, másutt a közép- és kisbirtokosság erős társadalma tömörül, népesedik, gyarapodik. Majd megint észlelünk idegen nyelvhasználat közzé ékelt magyarságot, amint mindnyájunk fájdalmára egyenkint vesziti el nemzeti szokásait, faji erényeit, jó tulajdonságait a létérti küzdelemben, századokig magára hagyatva, idegen törekvések martalékául kidobva . . . Egész általánosságban, bevezető ismertetésként érintjük, hogy Magyarországnak a Tisza és az erdélyi határhegység közötti hatalmas területén, a Kolozs-, Szilágy-, Szatmár-, Szabolcs-, Hajdú-, Békés-, Arad- és Torda-Aranyos vármegyék által határolt Biharvármegye kellő közepét. Nagyvárad város közvetlen környékét foglalja magában a központi járás, a maga 44 községével.