Bomló perspektíva (dedikált) [antikvár]

A lektor tanácstalan, a költő tehetséges, a költemények besorolhatatlanok. Néhány mozdulat és a versek íve elég a költészet sikeres szárnyalásához. (P. J. után, lazán.) Mindez megtörténik az első kötetes Bak Rita verseiben. S még több is, sokkal több. Generációja hányattatása, érték-bizonytalanság, de ember- és Isten-vágy. A külvárosokkal és alföldi tájakkal átitatott kikhez tartozás kivallása, költészetbe emelése, mint a nagy elődöknél. A külvilág és a belvilág folyamatos és határtalan egymásba játszása. Miként a homokos ösvény a Tisza-parton vagy a macskaköves út a Főváros belvárosában egyformán perspektívákat nyit a lépő embernek, még behunyt szemmel is! De úttalan és ismeretlen mégis itt - bent a lélekhomályban és kint a társ(adalom)-világban - minden lépésünk eredője: ,,Ismeretlen /haladási /irány." Vallani, élni, látni mégis itt kell. S mert Bak Rita költőnő és ízig-vérig modern asszony: láttatni is.