Bővebb ismertető
Üdv az Olvasónak!
Egy festőnő és egy költőnő barátsága fűzi egybe a két ellentétes erőt: a szót és a képet. A szó, a vers időben hangzik el olvasása vagy meghallgatása közben könyörtelenül múlik az idő. A kép egyszerre tárul szemünk elé, pillanatok alatt. Nincsen olyan kép, amely egy vers szavaivá oldódhatna. Itt ebben a kötetben sem ez történik, hanem két, egymástól független alkotó és alkotás hangulati találkozását éljük át. Ám a vers olvasása közben nem szükségszerűen tárul elénk a hozáfűzött kép, és a képből sem következik a szavakban fogant vers. A könyv keletkezése közben is nagyrészt egymástól független versek és képek sorjáznak egymás mellé hangulati azonosságuk jogán. Van köztük olyan vers is, amely a kép hatására keletkezett, s olyan kép is, amelyet a vers hívott életre. Bede Anna versei halkak, érzékenyek, Koszta Rozália képei monumentális erejűek. Találkozásuknál a képek harmóniává oldódnak, a versek a paraszti lét konokságával gazdagodnak. A vers színekkel,a kép hangulatok áhítatával telik meg. Ez a szépséges könyv a szó és kép egymásbafakadásának drámája.
László Gyula