Buda pápát átkoz (dedikált) [antikvár]

Előzéklapon a szerző dedikálásával!
Kőszegi Imre új történelmi regénye a XIV. században játszódik, a kiskorú Vencel rövid, zűrzavaros uralkodása, majd Anjou Károly Róbert királysága alatt. Buda küzd jogaiért nemcsak a különféle oligarchákkal, országpusztító hatalmasságokkal, hanem az esztergomi érsekséggel is, amely főleg polgári kiváltságainak gyakorlásában akadályozza, s többször egyházi átokkal fenyegeti a várost. E háborúskodás tetőpontján a királyi székhely polgárai visszeverik a püspöki sereg ostromát, de a cseh királynak meghódolnak, aki viszont fogságba veti Buda felvilágosult, olasz egyetemeken tanult humanista rektorát, Lászlót. A városra pusztulás vár; bástyák omlanak, máglyák égnek, egy megszállott pap izgatására Buda kiátkozza a pápát. Végül azonban a börtönéből megszöktetett rektor megmenti a várost, amelyre - ha hinni lehet Anjou Károly Róbert nagylelkű ígéretének - békeidő köszönt. De nem csupán e cselszövések, hitszegések, orvtámadások, nyílt csaták elevenítik meg a magyar történelemnek ezt az alig ismert évtizedét, hanem a piacterek zsibongása, a titkos eretnek gyülekezetk suttogásai, a korabeli hétköznapok is életre kelnek. A könyv hősnője, Jusztina egzaltált alakjában, hisztérikus, beteg szerelmében, egész sorsában pedig a középkor babonás-boszorkányos világa és a reneszánsz ember eltorzult, egyoldalúvá-öncélúvá vált tettvágya keveredik mesterien, s ez kiemelli az egész regényen végighúzódó kettősséget: a vaskos barbárság és a szerényen fel-felbukkanó humanizmus ellentétét.