Csaba testvér nagy családja [antikvár]

Böjte Csaba által dedikált példány.
"Kedves Adományozó Testvéreink! Gyermekkoromban olyan utcában éltem, ahol egy állami árvaház működött. Évekig figyeltem a sok, egyforma ruhába öltöztetett apró emberkét. Tiszták voltak, ruhájuk szépen kivasalva, fegyelmezetten sétáltak hetente kétszer a nevelők felügyelete alatt. Kíváncsi voltam arra, kik ezek a gyerekek, de szüleim mintha kímélni akartak volna a fájó részletektől. Annyit mondtak, hogy nekik nincsenek szüleik. Valóban, csak arcuk végtelen szomorúsága árulkodott arról, hogy kicsi szívükben nagy fájdalmat hordoznak. Felnőttem és Isten úgy vezette soromat, hogy ilyen gyerekek közelébe kerülhettem, sőt olyan társat kaptam tőle, aki szintén vállalta, hogy teljesen lemond önmagáról és ezeknek a gyerekeknek él. Megtudtam, hogy nemcsak a kimondott árvaság, a szülők elvesztése ok arra, hogy egy gyerek bekerüljön egy gyermekotthonba. A nincstelenség , az éhség, a lelki terror, a munkanélküliség, a válás és még sorolhatnám, hogy mi minden teszi szükségessé a gyermekvédelmi központok létezését!"