Cseppek a tengerből (dedikált példány) [antikvár]

Az ember, bárgcnjeiben hordozza őseitől örökölt lesli és lelki tulajdonságait, környezete befolyása alól nem vonhatja ki magát. Más szóval, valamennyien magunkon, illetve magunkban hordozzuk annak a társadalomnak az ujjlenyomatait, amelyben élctiinket éljük, tehát társadalmi tennék vagyunk. Ennek alapján azt is lehetne állítani. ha a társadalom megismerhető, akkor az egyén is az, vagyis tettei kiszámíthatóak. Az ember azonban ettől sokkal több, olyan szubjektum, amelyet számtalan más tényező kölcsönhatása tesz azzá, ami. Sok függ az adott helyzettől, atnelyre mindenki, még ugyanazon személy is. ha árnyalati különbséggel is, de másképpen reagál. Különösen igaz ez a válságos időkre, amikor a hatalom binokában tobzódók, vagy a kényszerítő körülmények szorításában szenvedők jelleme a maga leplezetlen valóságában nyllváiuil meg. Míg 1945 előtt hazánk lakosságára inkább a békés együttélés, a felebaráti szeretet, vallásosság, családcentrikus magatartás, a politikától való távolságtartás volt a jellemző. addig az 1945-ös fordulat után, viszonylag rövid idő alatt, minden az ellenkezőjére fordult. Megváltoztak az értékmérők. Tapasztalataink szerint a hatalom inin-dig az uralkodó elitet rontja, teszi gátlástalanná, erkölcstelenné. Ez a lélekromboló folyamat a demokiáciának titulált totális diktatúrában azonban sokkal mélyebbre hatolt; megrontotta az addig tisztalelkű, egyszerű emberekel is. Sokan még a nevüket .sem tudták leírni, mégis a csalhatatlan igazság egyedüli birtokosainak érezték magu-kai. Egyenruhában vagy civilben vallattak, kínozlak, ítélkeztek, és gyilkoltak. Lelkiismeret-furdalás nélkül követték el embertársaik elleni bűntetteiket, mert a hatalom erkölcs nélkül őket még könnyebben lealjasította, mint műveltebb elődeikel. így lettek böllérek azok. akik azelőtt még a malacvisításlól is irtóztak. Örök érvényű példa erre a Rákosi-féle kegyetlenkedések kora és az 1956-os forradalmat követő példátlan megtodás. A diktatúra terror nélkül elképzelhetetlen és lehetetlen. A terror uralma biztosítására néma és beszélő szerszámokat használ. Nálunk a beszélő szerszámok .szervezetét ÁVO-nak hívták. Kevés szó van a magyar nyelvben. amelyhez annyi rettegés, irtózat és utálat tapadna, mint ehhez a három betűből, ill. hangból álló rövidítéshez. A forradalom alatt bűneik tudatában porszemekké zsugorodtak, menekültek, még az egérlyukba is bebújlak volna, hogy inentsék az életüket. Levetették az arany váll-lapos zubbonyt, munkaruhát öltöttek. Balga naivsággal azt lehetett hinni, hogy a hadnagy, őrnagy, ezredes elvtársakból ismét lakatos, földműves, tanító nyomdász stb. azaz alkotó, tisztességes ember lesz. Sajnos, nem ez történt! A sátáni rémuralom legyőzte a klinikai halált, feltámadt, tagjai még rémesebb szörnyetegekké váltak, mint azelőtt voltak. Ismét megjelentek a megyei, járási, városi funkcionáriusok, az egyenruhás, vagy civil öltönyben ólálkodó ávósok. Rutinosabbak lettek a kínzások, a verések, vallatások, a törvénytelen törvényekkel történő kivégzések, a passzióból, gyűlöletből elkövetett és soha számon nem kért gyilkosságok. Mezőmegyer kisközség Békés megyében. Békéscsaba kertvárosának is lehetne nevezni. A kocsma, mint majdnem tninden faluban, a férfiak kedvenc találkozó helye volt. A legtöbb ember azonban nem azért járt ide, hogy csillapítsa idült alkoho-