Csillagok és cédrusok (dedikált példány) [antikvár]

Előszó - Az éthosz az emberi lét pásztora Martin Heidegger, német filozófus, a 20. századi egzisztencialista filozófia megalapítója, egyik legjelentősebb, A metafizika alapja (Einfiihrung in die Metaphys-ik) című müvében felveti a kérdést: „Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?" Úgy véli, ez a legtágabb, a legmélyebb és legősibb kérdése a létező emberi elmének, s nyomban hozzáteszi: „Csak egy létező tolakodik különös módon újból és újból előtérbe ennél a kérdésnél: az ember, aki felteszi a kérdést." - A választ en-e a metafizikai kérdésre a gondolkodó és hívő ember számára talán egyedül csak a Teremtő adhatná és adhatja meg. A zseniális Pilinszky János költői megfogalmazása szerint: „Létünk valódi története megközelíthetetlen és egyedül Istené". Johann Sebastian Bach Actus tragicus című, Gottes Zeit kezdetű kantátájának idekapcsolható, sajátos alapgondolata: „Drága kincs az idö, mit Isten földi létre adott". - Transzcendens üzenete pedig: „Ó, Uram, taníts meg minket megérteni, hogy meg kell halnunk". A zeneszerző azonban nem akarja, hogy az Ószövetség élet-halál törvényének hangulatában záródjék a kantáta, és az Újszövetség felszabadító lelkiségével oldja fel a tragikus hangulatot, amikor a szoprán szólam éneke a Megváltóhoz, Jézushoz fohászkodik. Albert Schweitzer, a 20. század jeles német humanista gondolkodója, a híres Bach-orgonista gondolatai talán még közelebb vezetnek bennünket létezésünk törvényének megértéséhez: „A kereszténység lényege az élet tagadásán túljutott életigenlés." Heidegger fenti meditációjához egy másik állítását is hozzákapcsolhatjuk, miszerint: „A létezés a tiszta transzcendencia", azaz kilépni az „énemből", megnyílni egy „második" személynek. Szorongásunk feloldásaként - ugyancsak ö: „A tisztesség a lét pásztora". Ezzel egészen közel kerülünk Immánuel Kant kategórikiis imperatívuszához: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája egyúttal mindenkor általános törvényhozás elvéül szolgálhasson." Kötetünk eszmeiségének immanens forrása - ugyancsak Kant etikai értekezéséből, A gyakorlati ész kritikájáhói származik: „Kedélyemet két dolog tölti el egyre újabb és fokozódó csodálattal s tisztelettel, minél gyakrabban és kitartóbban gondolok rájuk: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem."