Daloló Baranya (dedikált példány) [antikvár]

ElőszóNehéz elfogódottság nélkül szólnom Várnai Ferenc: Daloló Baranya c. munkájáról. Amikor elődje, a Horváth Mihály szerkesztésében icj 59-ben megjelent,,Muzsikáló Pécs" c'unü kötet a kezembe került, már akkor éreztem azt a különleges melegséget, amely most egészen a hatalmába kerített, noha sem pécsi, sem baranyai születésű nem vagyok. Elfogódottságom magyarázata az a hallatlan gazdag, pezsgő és eleven zenei élet, amely e két tanulmány lapjairól évszázad távlatából az olvasó elé tárul.Közel egy évtizede foglalkozom szisztematikusait a magyar karkultúra történetének feltárásával, adatainak számbavételével. Eddig sem volt titok előttem, hogy Magyarországon a kóruskultúra meghonosodásában, újabb és újabb eredményeinek megszületésében milyen elévülhetetlen érdeme van Pécsnek, a Pécsi Dalárdának és olyan kitűnő művészpedagógusoknak, mint Hölzl Ferenc és Wachauer Károly. Horváth Mihály könyvéből azonban mindben képzeletemet felülmúló mennyiségben áradt a bizonyítéka annak, hogy miért és miként tudott ennek a városnak a zenei élete az. egész ország zenekultúrájára - benne kóruskultúrájára is - oly termékenyítő hatással lenni. Most pedig, amikor Várnai Ferenc dolgozatát is módomban volt áttanulmányozni, a felfedezés örömével állapíthattam meg az összefüggéseket Pécs és közvetlen környezete, a baranyai tájak kórusélete és sikerei között. Ez a felfedezés mit sem von le Pécs elsőbbségéből, de bizonyítja, hogy Pécs nem áll egyedül eredményeivel: az itt folyó eleven zenei élet Magyarország egész déli részére hatással volt és az is visszahatott rá.Első alkalom, hogy Magyarországon egy tájegységnek beillő megye és székvárosa zenei életének, vagy akár csak szűken a kórus-életének a fejlődéséről ilyen alapos áttekintést kaphatunk. A két tanulmány szerkesztőjén kívül köszönet mindazoknak, akik e két mű megszületését és megjelenését elősegítették, illetve lehetővé