Dícsérje a dal a verset (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓKét prózában írt mű, az 1994-ben, a nyíregyházi Váci Mihály Irodalmi Kör kiadásában megjelent A szegénység fénye című novelláskötet, és a 2000-ben a NAP Alapítvány segítségével napvilágot látott Értünk csordult könnycsepp című regénye után újabb könyvvel jelentkezik Kántor Zoltán: a Dicsérje a dal a verset című megzenésített vers antológiával. De amint leírtam a mondatot, azonnal helyesbítenem is kell, hiszen két szerző jegyzi ezt a könyvet: a költő felesége, Kópis Eta, és a dalszerző Kántor Zoltán.Kópis Etának ugyancsak a NAP Alapítványnál jelent meg az első verseskötete 2001-ben Fény és árny között címmel. Kettőjük közös, szellemi gyermeke" ez a könyv.Joggal kérdezhetjük, miért van az, hogy a hetedik X-en túl járó Kántor Zoltán egy új műfajjal lepi meg olvasóit? A meglepetés lehet igaz, de a műfaj újdonsága nem. Kora ifjúsága óta egymás mellet, mondhatni párhuzamosan művelte az irodalmat és a zenét.Prózai írásait és verseit olvasva akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy írójuk szinte vonzza a drámai élethelyzeteket, s különös tehetséggel bír ezek megjelenítésére. De azt hiszem, közelebb járunk az igazsághoz, ha életútja ismeretében az mondjuk, hogy a drámai helyzetekkel kikövezett életúton a fájdalom verssé, novellává, dallá transzponálása adott neki erőt a továbblépéshez. A kegyelem állapota ez, melyben a költészet ereje hidat ver lélektől lélekig.Alig volt két és fél éves, amikor 1931-ben meghalt az édesapja. Nem gyógyíthatatlan kór ölte meg az életerős fiatalembert, hanem a bosszúálló, gyáva szomszéd hátulról, orvul szúrta le késsel, mert fölemlítette neki a rég lejárt adósságát. Hajdúhadházán elő nagyszülei naponta elsiratták fiukat, s Zoltán szívében érlelte a bosszú gondolatát. Később Kőbányán, a Ceglédi úti és a Valéria telepi vagányok között fölcseperedve is a szíve fölött hordta a kést, melyet apja gyilkosának szánt. És amikor eljött a várva várt pillanat, s a felnőtté serdült ifjúnak megmutatták, hogy nézd, ez az apád gyilkosa!", lehanyatlott a bosszúálló kar. A beteges, gyenge öregemberre képtelen volt kezet emelni. Istenre bízta az igazságszolgáltatást.