Dologház Gyulán 1837-1846 (dedikált példány) [antikvár]

DOLOGHÁZ GYULÁN 1837—1846 i. A DOLOGHÁZAK ÜGYE A REFORMKOR PROBLÉMÁI KÖZÖTT A XIX. század első három évtizede egész Európában a polgárosodás előretörése, a legfejlettebb országokban a kapitalista rend megerősödése jegyéljen telt el. Hazánk, félgyarmati helyzete miatt, nem sokat valósíthatott meg a polgári társadalom célkitűzéseiből, a magyar viszonyokat ekkor még a nagybirtok töretlen erejű uralma jellemezte. A gazdasági életben másodlagos szerepet játszottak a hazai és idegen eredetű tőkebefektetések, gyáralapítások. Az elmaradott, robotmunkára támaszkodó uradalmak csak a gabona- és a gyapjúkonjunktúra idején tudtak boldogulni. A napoleoni háborúk befejezése után a lecsökkent külföldi kereslet miatt egyre nyilvánvalóbb válságba jutott a feudális nagybirtokrendszer és vele együtt az egész hazai nemesi társadalom. Az uradalmak legnagyobb része tőkebefektetés nélkül, korszerűbb gazdálkodás helyett a jobbágyföldek jó részének majorsági kezelésbe vonásával, az ingyenes robotterhek további növelésével akart olcsóbb, tehát versenyképesebb termelést folytatni. A parasztság föld nélkülivé válása, a zselléresedés arányai (a jobbágyság belső rétegződése, a te-lekaprózódás, a megyei és állami terhek, a katonáskodás miatt is) a feudalizmus egyre mélyülő válságát mutatták. A telküktől megfosztott jobbágyok igen jelentős hányada teljesen létbizonytalanságba jutott. A földtelen zsellérek egy része olyan szabaddá vált, nem foglalkoztatott munkaerőt jelentett, melynek alkalmazása csak kifejezetten kapitalista viszonyok között lett volna biztosítható. Nemigen voltak sem tőkével rendelkező uradalmak, amelyek nagyobb tömegben napszámosokat tudtak volna alkalmazni, sem pedig olyan ipari, kereskedelmi vállalkozások, amelyeknek a szakképzetlen munkaerő ezreire szükségük lett volna. A munkahelyhez nem jutott, földtelen, állandóan megélhetés nélküli elemek nem egyszer kénytelenek voltak megsérteni a magántulajdon szentségét és biztonságát. A régebben is gyakori lopások, rablások soha nem látott méreteket öltöttek. Az uralkodó nemesség intézményesen biztosította a feudális rend védelmét. Ennek jegyében már régebben is kegyetlen rendszabályokat hozott a nincstelenné vált, sokszor otthontalan, csavargásra kényszerült