Égen-földön (dedikált) [antikvár]

Címlapon a szerző dedikálásával!
Kónya ​Lajos új kötetében – mely az elmúlt három év termését gyűjti magába – összegezni törekszik mindazt, ami költészetében a legsajátosabb, legmeghittebb. Munkásportrék, portrék, finom hangulaversek, kedves, meghitt képek az élet kis epizódjaiból, tájképek során jut el a megrendítő meditációkig, melyekben önmagával, az elmúlt évek eseményeivel, sorsfordulókkal vívja meg küzdelmét a hitért, hűségért és eszméért. Érdemes külön is szólni a Jó szerencsét ciklusról, mely tulajdonképpen folytatása a sok évvel ezelőtt napvilágot látott Bányászlámpák című kötetének. A bányászvilág, ahova valamikor tartozott, egész költészetére nézve elhatározó volt, s most, nagy belső válsága után, ismét ehhez a világhoz fordul vissza, e világ közelségének szükségét érzi. Ezek a versei talán nem olyan vidámak, mint a korábbiak voltak, de mélyebbek, összetettebbek, elgondolkoztatóbbak. A kötet kiemelkedő alkotása a 128 szakaszos Égen-földön című lírai önéletrajz, amely nagyon tiszta képekben és puritán költői szituációkban a gyermekkort, a költő családját és viharos ifjúságát idézi meg. A néphez való hűség, az eszméért való küzdeni és szenvedni tudás pátosza lengi be ezt a nagyon szép költeményt, amely egyszersmind eddigi költészetének csúcsát is jelenti.