Egy emberibb életért (dedikált példány) [antikvár]

Mint minden könyvnek, ennek is megvan a saját sorsa, a saját külön élete. A sokoldalú és kiemelkedő közéleti, munkásmozgalmi tevékenységet végző, Balmazújvároson született, majd felcseperedvén, onnan elszármazott, de mindvégig újvárosiként megmaradt két lelkes lokálpatrióta. Béres Sándor és Gém György már évekkel ezelőtt elkészítették munkájuk kiadásra szánt első változatát Ám a kézirat részleges átdolgozása, utógondozása", a felszínre került, újabb adatokkal és összefüggésekkel történő kiegészítés során évek teltek el. Időközben, 1984-ben fájdalmasan korán elhunyt az egyik társszerző, a felszabadulás előtti évektől harcos kommunista, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, a Népszabadság egykori rovatvezető-helyettese. Gém György, aki sajnos már nem érhette meg a nagy odaadással és sok fáradsággal összeállított kiadvány nyomtatott formába öntését.A megjelenéshez vezető viszonylag hosszú út ellenére vigasztalásként szolgálhat az a körülmény, hogy aligha kerülhetett volna sor alkalmasabb és méltóbb időpontban a kiadásra, mint most 1988 tavaszán. Éppen 80 éve annak ugyanis, hogy 1908. április 6-án Ecsedl Gábor elnök, Rózsa Gábor alelnök és Pokrócz Ferenc titkár vezetésével, a földművesek balmazújvárosi mintegy 400 fős értekezletén megalakult az Országos Földmívelő Párt. Dr. Ónosi László a történelemtudományok kandidátusa, ugyancsak a nagyközség szülöttje, s a parasztmozgalmak balmazújvárosi fejlődését mind ez ideig a legteljesebben és a legalaposabb tudományos igénnyel feldolgozó munkájában a következőket írja még erről az eseményről: "A felsorolt vezetőkön kívül a párt vezetőség tagjai valamennyien földművelő munkások és kisparasztok, többségükben balmazújvárosi lakosok. Az Áchim-féle parasztpárt megalakulása mellett az országban ez volt a másik jelentős olyan parasztpárt, amely a sokéves, sőt évtizedes helyi-politikai fellépés után a politika regionális kereteit átlépve országos jelentőségre tesz szert. Békéscsaba után a másik legjelentősebb paraszti szervezkedés központja Balmazújváros lett."A századforduló tájékán is már több mint tizenkétezer lakosú, a földesúri nagybirtok halálos szorításában tengődő Újváros és a számottevő agrárszocialista, szociáldemokrata, független szocialista parasztmozgalommal rendelkező hajdúsági darázsfészek már a korábbi években, sőt évtizedekben is kiemelkedő jelentőségű szervezett mozgalmi életet élt.