Bővebb ismertető
Batári Gábor új könyvében a gyűjtögetés éveiről ad számot: verseiben és prózájában, a frissen megszerzett tudás-anyag még át-áttöri a szuverén művek határait; irodalom, mitológia, filozófia toborzott szabadosai követik el a megbocsájtható határsértéseket. Nem asszimilálódtak, de otthonosan mozognak az új hazában: a költői szövegben. A fiatal költőt érő rengeteg hatás, a francia új regény, a posztmodern divatok csábítása azonban nem préselhette egyenruhába az eredendő tehetséget. A kép-és szóalkotó készség, a formák fölényes biztonságú kezelése, az erőteljes költői különbözni akarása (és tudása) megmenti az epigonizmustól Batári Gábort. S még valami: az írónia - ez önmagát és a meghódításra váró világot egyként kritikával, mosolygó bölcsességgel felderítő művészi magatartás. Ez a könyv bizonyíték arra, hogy a költő kijárta iskoláit; inas ével végén összegezte tudását, jól bánik eszközeivel - s kész a mesterremek elkészítésére. S ezt el is várjuk tőle. Gyímesi László