Elek László (dedikált példány) [antikvár]

BevezetésÉletét két vezércsillag: az irodalom és a pedagógia irányította. Úgy szolgálta az irodalmat, hogy közben a pedagógiára figyelt."(ELEK LÁSZLÓ)Elek László a fenti sorokat Hegedűs András1 búcsúztatására írta, de akár a saját életét is összegezhette volna vele. Ő maga csaknem hat évtizednyi szenvedélyes munkával szolgálta a tanulni vágyókat, s kutatta a múlt irodalmi értékeit. Mindvégig Orosházához hűen. Könnyebb dolga lett volna a kutatóközpontokhoz, nagy könyvtárakhoz közel. Ezt ő maga is megfogalmazta egy helyütt: Óriási lépéshátrányban van ugyanis az a kutató, aki tudományos intézményektől távol él, nem tudhatja mások nézeteivel minduntalan összevetni egyéni gondolatait és állításait."2Mégis maradt. Öt és fél évtizedig. Azon a településen, melyet gyakran emlegetett szeretett városaként. Olykor a témaválasztásait is azzal indokolta, hogy tartozik vele Orosházának, mely ily hosszú ideig elviselte" őt.Szűkebb pátriánk ennél persze sokkal többre értékeli. Halála után örökösei a városnak ajándékozták a Tanár úr pedagógiai és irodalmi hagyatékát. A dokumentumokat a helyi múzeum 2001 és 2003 között dolgozza fel és rendszerezi. A jelen munkában közölt részletek az itt fellelhető hatalmas anyagból valók. Nagy számukat az indokolja, hogy Elek László írásai önmagukért beszélnek. Az összekötő szövegeket a Tanár úr iránti tiszteletünk jeleként a lehető legrövidebbre fogtuk. Az olvasók figyelmét ezzel is szeretnénk a gyűjteményre irányítani. Amely 2003 őszétől kutatható. Reméljük, hogy azután is folyamatosan bővül. Azoknak a kollégáknak, ismerősöknek a jóvoltából, akik felajánlották és felajánlják az Elek Lászlóhoz kötődő leveleiket, fotóikat, írásaikat.Kiadványunk tehát korántsem teljes. A tisztelgés és a figyelemkeltés alázatos szándéka vezérelte. Szeretnénk vele azokat a kutatókat is segíteni, akik az Elek László által elemzett területekről akarnak elindulni. Munkánkkal ily módon talán a Tanár úr is megbékélne, huncut kis szemhunyorítással, haját hátrasimító zavart mozdulattal. Hiszen mi sem lett volna tőle idegenebb, mint önmagát előtérbe helyezni.