Életnek világossága (dedikált) [antikvár]

A Károli, vagy másképpen Vizsolyinak nevezett Biblia naponkénti olvasmányom. Nem csupán a hitem erősítéséül szolgál, de íróként is meghatározó jelentőségűnek tekintem a munkásságomban. Kimutatható ez az írásaimban, melyek erényeként a tömörséget, a feszességet szokták említeni és mindjárt ezekhez társítják, hogy veretesen szép magyar nyelven írok novelláimban, regényeimben, beszéltetem szereplőimet a drámáimban. Akik dicsérnek, talán nem is sejtik, hogy eredményeimet nem kis részben a Vizsolyi Bibliának köszönhetem. Ezek után magától értetődő, hogy én is - mint már előttem sok pályatársam - megpróbáltam a bibliai történeteket átemelni irodalommá. Érdekelt és izgatott annak lehetősége, vajon tudom-e azokat novellásítani anélkül, hogy didaktikus végeredmény szülessen. Tehát nem valami kegyes kifejtése az adott témának, hanem „vérbeli" novella, mellyel még inkább ráirányíthatom a figyelmet a lényegre. Arra a bibliai üzenetre, mely nyilvánvalóan a novellában is benne van és ha hatással bír az olvasóra, bizonyára érdekelni fogja az alaptéma is. Ehhez nem kell mást tennie, mint föllapoznia a Bibliát, és az irodalmi kitérő után így térhet vissza ő is az eredőhöz, ahonnan én is elindultam.