Emlékkönyv - 300 éves a korondi iskola (dedikált példány) [antikvár]

Előhangünnepi köszöntő helyett emlékezünk. Emlékezünk azokra, akik a századok folyamán gyúrták, alakították Korond szellemi arcát, melengették a gyemieki szíveket, nyitogatták a tanulói elméket. Emlékeznek azok is akik itt találták meg a betűvetés művészetének elemi vagy magasszintű tudományát. Jóleső érzés emlékezni arra és elmélkedni afölött, hogy mit tettek eleink, mit teszünk mi egymás okulására, okítására.Most, ebben az ünnepi esztendőben, amikor Magyarország az ezeregyszáz éves létezését ünnepeli ugyancsak, kellemes bizonyítanunk (bemutatnunk) azt az iskolát, amely több mint 300 éve szolgálja a magyar művelődést.A korondi iskoláról az eddigi feltárások szerint az első írott emlékünk 1696. március 9-i keltezésű, amelyre alulírott 1994 őszén bukkant az énlaki unitárius egyház levéltárában Farkas László korondi és Dancs Lajos énlaki unitárius lelkészek segítségével.A dokumentum értékű szerződés igazolja, hogy:Mű Molnos Thamas Udvarhely Szék(ben) Korondon lakó nemes Személy, es Gyorfi András ugyan Korondi (?) Sofalvi soaknához szolgáló Szemely, es Almási Dániel mostan Korondi Unitaria Eclesian(a)k Schola Mester. Adgyuk tudtara mindeneknek az kiknek illik ez levelünk(ne)k rendib(en), quod in hoc Anno presenti 1696. die. 9. Marty. Mikoron volnanak az fenn specificate Szék(ben) es faluban, az Unitáriusok Schola Mestere házánál "(Kiemelés György József)Ha létezett Schola Mester", és annak háza, úgy létezett iskola is. Meggyőződésünk, hogy ennek előtte is létezett iskola és abban folyt az oktatás.Az 1720-as évekből származó okiratok utalnak az iskola épületére is, amelyre a történeti részben konkrétan kitémek. Nem tisztem és nem is áll módomban történelmi leckét tartanom sem részletes adatokkal szolgálnom, ezt elvégzi Tófalvi Zoltán, csupán néhány utalás erejéig térek ki történelmi vonatkozásokra. Sajnos, az irattári adataink is hiányosak, egyrészt a háborúk semmisítették meg okiratainkat, másrészt az annyiféle felfogást és kultúrát képviselő rendszerek szándékosan tüntették el azokat (1919-ben az iskola irattára megsemmisül írja Biró Domokos Igazgató). Rendszerek jöttek, rendeletek, törvények, egyének változtak, viszont maradt az iskola saját rendszerével, hagyományával, eredményével, folytonosan képviselve, (fenntartva) létjogosultságát, azt hogy: OKTATNI, NEVELNI, ALAKÍTANI kell zsengéinket.Ezt a szerepet az egyház és az iskola minden időben felvállalta, viszont az eredmény, az előrelépés csigagyorsaságú voh az idők folyamán. A sanyarú sors, a keserves kenyérszerzés Korondon is, akárcsak a többi szenvedő, sorsú székelyfaluban, megnehezítette az iskoláztatás lehetőségeit Mind a fazekas, mind a földműves családok, amelyekben nem volt ritka a tíz tagú vagy tucatnyi gyermekáldás, alig szakíthattak időt az iskoláztatásra. A tanulók jórészt csak a téli hónapokban látogatták az iskolát. Az oktatás feltételei is korlátozottak voltak, hiszen nem volt ritka időszak, amikor a létező egy vagy két tanító 50-100 gyermeket tanított egy-egy tanteremben. Korondon századunk elejéig többnyire egy tam'tó működöttA XX. század elején bővül az iskolaépület, gyarapodik az osztályok és a tanulók száma. Egy összehasonlító adat: az 1903/4-es tanévben az állami iskolában 2 tanító 90 gyermeketVall'