Engedj el! (dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált példány.
,,Ne haragudj! Elvesztettem valamit. Elvesztettem a hitemet. Amíg nem találom meg, nem jövök Hozzád! ENGEDJ EL!" - kéri Kismanci Istent. Engedj el! - kérik egymástól is Telkes Margit regényének hősei. Vajon tudunk-e engedni valakit, akihez kötelesség fűz, akit szeretünk, akiért felelősek vagyunk, akit hatalmunkban érzünk, aki függ tőlünk, és elenged-e az, akitől mi függünk? Miként válhat az ember lelkileg szabaddá? Mit jelent valamitől megszabadulni, valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk fájó emlékeinkkel, amelyektől talán nem is akarunk megszabadulni? Hogyan lehet megbocsátani annak, aki becsapott, megsebzett, megalázott minket? Hogyan lépnek túl Telkes Margit hősei a fájdalmas tapasztalatokkal teli múlton? A kötet szerzője orvos. Életének regénye meséli el, van-e felszabadulás, újrakezdés.