kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arany János - Esztergomi Helikon (dedikált példány) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/364/2254364.jpg "Arany János - Esztergomi Helikon (dedikált példány) [antikvár]")
Esztergomi Helikon (dedikált példány) [antikvár]
Arany János, Czuczor Gergely, Darázs Endre, Hegedűs Géza, Hegedűs Rajmund, Janus Pannonius, Juhász Gyula, Szepesi Attila, Tompa Mihály, Vaderna József
Az emberek és az istenek világát a mitológia kapcsolja össze: vallás és képzelet mesés magyarázatait valóságos földrajzzal hitelesítve. a kapcsolat útrendszere nemcsak a két szint között, hanem lent is emberi mértékű. könnyen bejárható, helyhez köthető benne mindaz, ami megfoghatatlanul keletkezik és működik. Így például a tehetség teremtőereje is, amit nekünk, halandóknak szintén az "égilakók" juttatnak a magukéból, hogy törvényeiket - a mindenség titkait - a mítoszokban, irodalomban,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Az emberek és az istenek világát a mitológia kapcsolja össze: vallás és képzelet mesés magyarázatait valóságos földrajzzal hitelesítve. a kapcsolat útrendszere nemcsak a két szint között, hanem lent is emberi mértékű. könnyen bejárható, helyhez köthető benne mindaz, ami megfoghatatlanul keletkezik és működik. Így például a tehetség teremtőereje is, amit nekünk, halandóknak szintén az "égilakók" juttatnak a magukéból, hogy törvényeiket - a mindenség titkait - a mítoszokban, irodalomban, művészetben, tudományban fürkészhessük és követhessük. Ez a szellemi képesség - legköltőibb nevén: az ihlet - részletesebb meséje szerint Pegaszosz, a szárnyas csodaló pata-dobbantására forrásként kezdett előbuzogni... Természetesen, e mítikus cselekmény pontos földihelyszínét is meg lehet találni: Közép-Görögországban, a Helikon-hegy oldalában.Itt van tehát az emberi ihlet európai ősforrása, földrészünkön minden újabb Helikon-vidék ettől virul ki zöldellővé. Ettől terem levelet-virágot Zeusz lányai, a kilenc testvér-istennő koszorújához, akiket Apollón, a világosság, az értelem fényének istene vezérel. Az ő védnöki pártfogásuk által lombosodik bennünk és körülöttünk tudássá, alkotássá; lesz tehát - Csokonaink szép szavával - "Múzsáknak szentelt kies tartomány".
Termékadatok
Cím: Esztergomi Helikon (dedikált példány) [antikvár]
Szerző:
Arany János
,
Czuczor Gergely
,
Darázs Endre
,
Hegedűs Géza
,
Hegedűs Rajmund
,
Janus Pannonius
,
Juhász Gyula
,
Szepesi Attila
,
Tompa Mihály
Vaderna József
Kiadó: Komárom Megyei Tanács VB.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9637190147
Méret: 150 mm x 200 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............