Etika (dedikált példány) [antikvár]

ElőszóKereskedelem és erkölcs. Együtt e kettő? "A kereskedelem kereskedjen és ne moralizáljon" - mondhatja valaki. De vajon valóban kiiktathatjuk-e az erkölcsöt a kereskedelemből? "Nagyon szép igy együtt" vagy talán "nagyon szép lenne igy együtt" - vélekednek mások. Gondoljuk tehát tovább: összefér, kapcsolódik e kettő? A szocialista gazdaság árutermelést folytat és nyereségre törekszik. A kereskedelemnek is hozzá kell járulnia a népgazdaság bevételeihez. A kereskedelem saját fejlesztéseihez, beruházásaihoz is pénz kell. Nem mond ez ellent az erkölcsnek? - A szocializmusban mindennek az embert kell szolgálnia. A kereskedelemnek elsősorban a fogyasztót. S nem mindegy hogyan! Ez meg már valahogy erkölcsi kérdés is!A kereskedelem fejlesztése: az uj, modern áruházak, a gazdag választékú szakboltok, a korszerű raktárak, a szép szállodák, az uj éttermek, a fogyasztói igényeknek rugalmasabban "elébemenő" kis szerződéses üzletek éppen a fogyasztói igények jobb keilégitését szolgálják. A kereskedelem nyereségének a "nagy /állami/ kasszába" befizetett része is közvetve a lakossági igények kielégitéséhez szükséges: iskolák, lakások, a termelés fejlesztését célzó üzemek lesznek belőle. S miközben -társadalmi és egyéni méretekben - anyagi értékeink gyarapodnak, emberi-erkölcsi értékeink is változnak, alakulnak.A gazdaság - ezen belül a kereskedelem - fejlődése, a korszerűbb üzletek, a nagyobb árukinálat, választék nem önmagában fejlesztik erkölcsünket.Az üzletek jó áruellátása, gazdag választéka a vevőből jóleső elégedettséget, jó közérzetet, egyfajta harmóniát vált ki. De felébresztheti a birtoklásvágyat, vele a "kivagyiság" érzését, megerősödését, vagy az irigységet is.