Bővebb ismertető
Előszó
A 21. század második évtizedére szerteágazó együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok és régiók között, amely alapvetően kihat a világ sorsának alakulására, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés eredményeinek megosztását. A globalizáció azonban nemcsak összeköt, értékeket és magatartási modelleket közvetít, hanem el is választ, megmutatja a civilizációs törésvonalakat, és ráadásul az identitás elvesztésével is fenyeget.
Mindannyiunkat közelről érintenek a globális világ biztonsági kihívásai: a súlyosbodó gazdasági és társadalmi feszültségek, a pénzügyi globalizáció negatív hatásai, az adósságcsapda, a szegénység, a klímaváltozás, a migrációs problémák, a fertőző kórok terjedése, a nemzetközi bűnözés, a terrorizmus, a rasszizmus és a vallási intolerancia. Ezek a kérdések szorosan összefüggnek, így megoldásuk is elválaszthatadan egymástól.
A globalizáció több területen negatívan hat a nemzetek együttélésére, mert megsokszorozza az egyenlődenségeket, diszkriminációt szül. A fejlett világon belül is mélyül a társadalmi szakadék, tartalékjait éli fel a jóléti állam, feltartóztathatatlanul növekszik a szegénység, a nagyvárosi gettósodás, miközben a demokrácia vadhajtásaként erősödik a faji diszkrimináció, az antiszemitizmus. A járványok és fertőző megbetegedések elsősorban a szegényebb (kissé cinikusan: fejlődőnek is nevezett) országokat sújtják, ahol kevés a pénz a megelőzésre és a gyógyításra. A globális szegénység összekapcsolódik a terrorizmus társadalmi támogatottságával, a vallási fanatizmus, az erőszak terjedéséhez vezető okokkal is.
Könyvünk a biztonságpolitika különböző vetületeit mutatja be. Nem egyszerűen látieletet vesz fel a világ „bajairól", hanem azok eredetét, okait, egymással való összefüggéseit is keresi, felvázolva a lehetséges jövőképeket, illetrve megoldási javaslatokat.