kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrahám Ferenc - Évkönyv 1981/82 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/326/4532326.jpg "Ábrahám Ferenc - Évkönyv 1981/82 [antikvár]")
Évkönyv 1981/82 [antikvár]
Ábrahám Ferenc, Balassa Iván, Benoschofsky Ilona, Bihari József, Bíró Imre, Bollobás Enikő, Bródy László, Csillag István, Csoóri Sándor, Dán Róbert, Deák Dénes, Dömötör Sándor, Friedrich Klára, Gergely Ágnes, Glück Jenő, Goda Gábor, György Ágnes, H. Takács Marianna, Hegedűs Géza, Hiller István, Horváth Judit, Karinthy Ferenc, Kassák Lajosné, Kertész István, Komlós Aladár, Kovács Károly, Krebs Eta, Landeszman György, László Zsigmond, Lichtmann Tamás, Lukács Gyula, Matyikó Sebestyén József, Mezei András, Paál János, Pilinszky János, Práger Miklós, Raics István, Salgó László, Sándor Anna, Somlai György, Stern Samu, Szécsi József, Székács István, Székely J. Gábor, Szilágyi András, Szilágyi György, Tabi László, Tamás István, Toldalagi Pál, V. Kovács Sándor, Vajda György, Vajda Sándor, Vargha Kálmán, Zelei Miklós, Zelk Zoltán
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Évkönyv 1981/82 [antikvár]
Szerző:
Ábrahám Ferenc
,
Balassa Iván
,
Benoschofsky Ilona
,
Bihari József
,
Bíró Imre
,
Bollobás Enikő
,
Bródy László
,
Csillag István
,
Csoóri Sándor
,
Dán Róbert
,
Deák Dénes
,
Dömötör Sándor
,
Friedrich Klára
,
Gergely Ágnes
,
Glück Jenő
,
Goda Gábor
,
György Ágnes
,
H. Takács Marianna
,
Hegedűs Géza
,
Hiller István
,
Horváth Judit
,
Karinthy Ferenc
,
Kassák Lajosné
,
Kertész István
,
Komlós Aladár
,
Kovács Károly
,
Krebs Eta
,
Landeszman György
,
László Zsigmond
,
Lichtmann Tamás
,
Lukács Gyula
,
Matyikó Sebestyén József
,
Mezei András
,
Paál János
,
Pilinszky János
,
Práger Miklós
,
Raics István
,
Salgó László
,
Sándor Anna
,
Somlai György
,
Stern Samu
,
Szécsi József
,
Székács István
,
Székely J. Gábor
,
Szilágyi András
,
Szilágyi György
,
Tabi László
,
Tamás István
,
Toldalagi Pál
,
V. Kovács Sándor
,
Vajda György
,
Vajda Sándor
,
Vargha Kálmán
,
Zelei Miklós
Zelk Zoltán
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 150 mm x 200 mm
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............