Évlapok - A Régi Nemzet karácsonyi számai 2005-2009 [antikvár]

E gy hagyomány megszakadt. Két éve immár, hogy karácsonykor nem sikerül megjelentetnünk a Régi Nemzet című éviapunkat. Előtte fél évtizeden át a tágas szellemi otthonától megfosztott, Ja Magyar Nemzet szerkesztőségéből szétszóratott csapatunk késő ősszel, kora télen össze-h^olt és ünnepi lapszámot szerkesztett. Éveként egyszer ott, abban a szellemben folytatta, ahol és ahogy egykoron abbahagyni kényszerült. Merthogy évről évre Muszáj-Herkulesként akartunk emlékeztetni arra, hogy volt egyszer egy régi Magyar Nemzet. Öt évfolyamos Évlap-kötetünk is ugyanezt a célt szolgálja. Ha jó időre (véglegesen?) búcsúznunk kell közös olvasótáborunktól, akkor ez a könyv legyen emlék - tőlünk, a Régi Nemzetesek Társaságától. Bő évtizeddel ezelőtti megalakulásunkat annak „köszönhettük", hogy volt egyszer egy Magyar Nemzet. A polgári újságírás emblematikus orgánumát 2000 áprilisában olvasztották össze az útszéli hangvételre nyitott Napi Magyarországgal. A két napilap fúziójával az 1938 augusztusában alapított patinás Magyar Nemzetből csak a neve maradt, a szerkesztőség jószerével minden addigi hagyományának hátat fordított. Hiszen mindazoknak útilaput kötöttek a talpára, akik a rendszerváltás óta válságról válságra bukdácsoló napilap eredeti szellemisége mellett addig még kitartottak. A múlt század utolsó évtizedében a Magyar Nemzettől csaknem száz munkatárs távozott el, kik önként, kik kényszerből. 2000 októberében egy hetvenfős csapat megalapította a Régi Magyar Nemzetesek Társaságát. Úgy gondolták, úgy gondoltuk, hogy az egykori, még a második világháború előtti főszerkesztők - Pethő Sándor, Hegedfis Gyula, Barankovics István - által megteremtett s az évtizedek folyamán példátlan szellemi örökséget felhalmozó lap hagyományait nem lenne szabad veszni hagyni, az újságolvasó közvéleményt tehát szükséges időszakonként emlékeztetni arra, hogy a naponta megtépázott magyarnemzetes címbetfik valaha más, nemes törekvéseket fémjeleztek. Nagyravágyó terveinkből sokat nem valósítottunk meg. Alapítottunk viszont egy díjat. A Régi Magyar Nemzetesek Társaságának emlékplakettjét. Asszonyi Tamás szobrászművész bronzba öntött műalkotását tíz olyan személyiség vette át, akik a kuratórium szerint alkotóként, közéleti szereplőként a régi lap szellemében küzdöttek a demokratikus intézmények erősítéséért és a sajtószabadság kiteljesítéséért. Az első díjkiosztást követően a Magyar Nemzet néven megjelenő lap tulajdonosai bepereltek bennünket. Nevünket, a jogtalan névhasználatot kifogásolták. Első fokon nyertünk, a jogerős ítélet értelmében viszont meg kellett változtatnunk egyesületünk és díjunk nevét. 2005 decemberében immár a Régi Nemzetesek Társaságaként indítottuk útjára éviapunkat, a Régi Nemzetet, amely fél évtizeden keresztül élvezte a Vasárnapi Hírek vendégszeretetét, mint a hetilap karácsonyi melléklete. Hogy kik voltunk, mit és hogyan akartunk - együtt, ez talán ebből az öt ünnepi számunkat fakszimilében újraközlő palackpostaüzenet kötetből kiderül. Minden más mellékes. 2011. február A Régi Nemzetesek Társaságának kuratóriuma