Ezüst Gy. Zoltán (dedikált példány) [antikvár]

Ezüst Gy. Zoltán grafikusművészEzüst Gy. Zoltán Békéscsabán született 1963-ban. A Képzőművészeti Főiskolán Nagy Gábor, Raszler Károly, Rozanics Tibor és Kocsis Imre tanítványa volt 1987-ben három évre elnyerte a Szőnyi István-ösztöndíjat. 1986-91 között a Toldy Ferenc Gimnáziumban művészettörténetet tanított Szentendrén él. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és 1999-től a Magyar Grafikusművészek Szövetségének. Édesapja Ezüst György festőművész.Tíz éve van a pályán. Erőssége a rézkarc és a ceruzarajz, de több irányban vonzzák elképzelései. Kitűnő grafikus, de nem akar lemondani a színekről sem. Különféle módon érvényesíti kolorit igényét; színes ingres papírra rajzol, grafikáihoz megfesti az alapot gazdag koloritú monotípiákat készít, ceruzarajzainak egy-egy részletét ecsettel is kidolgozza.Műnkéit sokakéval közös érzelmi benyomások ösztönzik, amelyeket művész lévén talán mélyebben él át másoknál. A siker és a kudarc élménye, a lehetetlennel való szembeszállás, a harc valamiért, valami ellen, a felemelkedés, a bukás. Ezüstnél a belső, emocionális inspiráció a tudattalanból előtörő víziókkal, látomásokkal, sokszor szürreális kapcsolódásokkal társul. Ragaszkodik a figurális közléshez, még ha olykor csupán részleteikben tűnnek is fel lapjain a felismerhető motívumok.Első éveit a megszállottan kísérletező pályakezdő művész eredményei és zsákutcái kísérték. Rézkarcokkal kezdte munkásságát, amelyeknél sokszor nyúlt vissza a tanulmányai alatt igen kedvelt anatómiai ismereteihez. A csontig lemeztelenített emberalak gesztusaival, mozdulataival Ezüst számára szimbólummá, az érzelmek képi hordozójává vált, akinek drámáját a sötét és világos, fekete és fehér felületek szembeállításával fokozta. Ezüst gondolatainak képi megjelenítéséhez törvényszerűen talált rá Ikarosz mítoszára. Ám nála nem csak a .szárnykészítő" zuhan, de vele együtt hullanak különféle repülő szerkezetek, madárcsontváz darabok. Szándéka szerint a konstruktív objektumokat kívánta ezekkel az organikus formákkal ellentétezni. A kontraszt Ezüst Zoltán művészetének a későbbiek során is egyik alapvető vonása maradtRövidesen megjelennek oeuvrejében érzékeny vonalakkal, festői foltokkal modellált aktjai. Körülöttük szinte önálló lényként hullámzik a drapéria, hol körülfonja testüket, hol anyaggá, hol fejdísszé alakul, hol szellőként lebben tova atérben. Ezüst az átlósan, skurcban" fekvő, félig ülő, támasz-kodó női testeket a drapéria ide-oda tekergő dinamikájával ellentétezi. A művész, amikor kialakítja a kompozíció terét; szándékkal helyezi egymással szembe a mozgalmas és a statikus felületeket Több ízben használ ennek érdekében geo metrikus építészeti elemeket, aláfestett foltokat, szemben a lendületes, mozgó motívumokkal. A valós teret viszont általában kerüli. Mexikói, kubai utazásai alatt szerzett benyomásai, vonzódása az ősi kultúrák iránt variálja rajzainak motívumkincsét De ugyanígy termékenyíti fantáziáját az egyetemes művészettörténeti korszakok európai utazásai alatt megélt hatalmas muzeális öröksége is. Úgy jelennek meg ezek a legkülönbözőbb kulturális emlékek a művész motívumai között, mint ahogy a tudatunkban fel-feltörnek valaha látott vagy tapasztalt emlékek fragmentjei. Egy-egy épület részlet oszlopfő, kerengő, homlokzat, fal töredék a növényi, emberi organikus részletek ellentétekéntHatározottan nem választhatók külön Ezüst érdeklődési vonulatai, mert egyidejűen több minden is foglalkoztatja Többek között a háromdimenziós téralakítás is. Néhány évvel ezelőtt testekről gipszöntvényeket készített, amelyek tökéletes formájával, ugyanakkor töredezettségével, felületi repedéseivel olyannyira lenyűgözték, hogy sokéig variálta lapjain. Itt is a kontraszt izgatta; a statikus, leképezett gipszforma, s az általa képviselt vele asszociálódó élő emberi test ellentéte. Az ember lenyomatával", torzójával, tárgyformájával megidézett jelenléte. Műve továbbgondolhatóságára néhány kiállításán a falra akasztott kép mellé odahelyezte magát a gipsz torzót is.A fekete-fehér rézkarcok után kezdenek el színesedni Ezüst munkái. A barokkosan hullámzó vonaljáték uralja továbbra is a kompozíciót, amelynek dinamikáját egy-egy szerkesztett egyenessel, vonalhálóval megállítja, a teret kiszögezi". A sötét-világos, folt és vonal ellentételezése érdekében megjelennek lapjain a krómoxidos. türkizes zöldek, mély barnák, zöldes kékek, okkeres, narancsok. Finom pasztell foltokkal hátterezve a rajzos motívumokat, vagy felerősítve a fontosnak érzett formákatA hátterek festése, az alap előkészítése" Ezüst egyik konstans sajátossága. A sima. szűz papír nem inspirálja, igénye, hogy annak az alapnak", amire dolgozik, legyen bizonyos faktúrája. Egy olyan esetlegesen létrejött" textúra,