Fejezetek a magyar leíró hangtanból (dedikált példány) [antikvár]

I. Tanulmánykötetünk az MTA Nyelvtudományi Intézetében túlnyomó részben az 1972-1975 között végzett leíró hangtani kutatásokból született. E kutatások végső célkitűzése egy kísérleti-fonetikai megalapozottságú, rendszeres leíró magyar hangtani monográfia elkészítése. Ennek hiányát már hosszabb ideje érzi nemcsak a hazai nyelvtudomány, hanem a magyar nyelv iránt érdeklődő külföldi szakemberek is tőlünk várják a kor színvonalának megfelelő hangtani szintézist. Sajnos, a feltételek huzamosabb időn keresztül nem kedveztek a hazai fonetika előrehaladásának, minek következtében egyre nőtt a lemaradásunk a nemzetközi fejlődéstől. Történt ez egy olyan szakaszban, amikor a tudomány előrehaladása hihetetlenül felgyorsult. Fischer-Jörgensen jegyezte meg 1957-ben az oslói VIII. Nemzetközi Nyelvészkongresszuson azt, hogy a fonetika a II. világháborút követő években többet haladt, mint az azt megelőző évezredben. Az MTA Elnökségének határozata nyomán 1971-től jelentős változás következett be, nevezetesen elkezdődött és befejezés előtt áll a Nyelvtudományi Intézet kísérleti-fonetikai laboratóriumának rekonstrukciója. A korszerű vizsgálóeszközök birtokában már hozzákezdhettünk a magyar beszédfolyamat sokoldalú vizsgálatához, a hangrendszer egzakt leírásához szükséges kísérletek és mérések elvégzéséhez. Előbb azonban egy sor elméleti kérdésben kellett közelebb hozni az álláspontokat a kutatók között, kialakítani egy elfogadható közös szaktudományos szemléletet, mérési technológiákat kellett kidolgozni, a vizsgálati módszerekben kellett egyetértésre jutnunk stb. stb. Most kellett megteremteni az ún. team"-munka feltételeit, a műszaki és természettudományos szakemberekkel való együttműködést és kooperációt a nyelvészeti fonetikai kutatásokban. Mindezt mentegetőzésül és nem dicsekvésképpen kellett elmondanom ahhoz, hogy e kötet olvasói jobban megértsék nehézségeinket, hogy fejlődési folyamatában, külső és belső összefüggéseiben s meghatározottságában lássák eredményeinket, hiányosságainkat.II. A magyar leíró hangtani kutatásainkat hét témakörben terveztük úgy, hogy először néhány alapvető elméleti kérdést tisztázunk, befejezzük a fonetika tudománytörténeti leírását, majd a laboratóriumi bázis kifejlesztésétől függően a beszédhang artikulációs, akusztikus, percepciós és funkcionális szempontú vizsgálatát végezzük el.