Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből (dedikált példány) [antikvár]

Előszó Munkámban azt mutatom be, hogyan alakult egy Párizsból induló, osztrák közvetítéssel hazánkba érkező zenés színházi kulturális transzfer: Jacques Offenbach mííveinek sorsát követem végig a magyar fővárosban, a megjelenésíiket követő évszázad bizonyos periódusaiban. Valami olyasfélére vállalkozom tehát budapesti viszonylatban, mint amire egy 1999-ben megjelent német nyelvű, többszerzős kötet szerzői tettek kísérletet, akik a színházi zeneszerző műveinek fogadtatását vizsgálták különböző európai nagyvárosokban, Londontól Bécsig - e kötet szerkesztője, Rainer Franké Offenbach kelet-európai recepciójának vizsgálatát sürgette.' Francia nyelvterületen is született hasonló tanulmány, a zeneszerző monográfusának, Jean-Claude Yonnak tollából, amelynek szellemes címe magyar fordításban így hangzik: „Egy muzsikus posztumusz pályafutása avagy Offenbach az alvilágban".^ Természetesen az angolszász tudomány sem maradt adós ilyesféle munkával; igaz, Laurence Senelick könyve lényegesen kevésbé revelatív, mint akár a német, akár a francia nyelvű kiadvány.^ Ami saját kutatásomat illeti, annak módszere a zenei forrástanulmányok és a sajtórecepció vizsgálatának kombinációja - vohaképpen egy adatgyűjtés eredményeinek összegzése és részletes kifejtése. Munkám fontos előzménye ugyanis, hogy 2010 októbere és 2013 decembere között OTKA posztdoktori kutatásaim (PD 83524) során katalógus formájában rendszereztem a magyarországi operettjátszás budapesti közgyűjteményekben elérhető számos színházi és zenei forrását. E források (köztük nagy mennyiségű zenés színházi előadási anyag) tanulmányozása során meglehetősen sok információt szereztem Offenbach operettjeinek és opéra-comique-jainak magyarországi fogadtatásáról, melyek alapján már több előadást tartottam és tanulmányt is közöltem műveinek recepciójáról. Posztdoktori kutatásaim során azonban rá kellett döbbennem, 1 Offenbach und die Schauplätze seines Musiktheaters hrsg. von Rainer Franke (Laabcr: Laabcr, 1999). = Thur-nauer Schriften zum Musiktheater. Bd. 17, 10. 2 Jcan-Claude Yen, „La carriere posthume d'un musicien ou Offenbach aux enfers", Histoire, économie et société 22/2 (2003), 261-273. 3 Laurence Senelick, Jacques Offenbach and the Making of Modem Culture (Cambridge: Cambridge University Press, 2017).