Bővebb ismertető
Az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárban (ezentúl: Történeti Levéltár) őrzött történeti dokumentumok releváns irat-együttese, alap irat-egysége a dosszié. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának levéltárunkban lévő legfontosabb forrásai is különféle dossziékban találhatók. Fényképeket is tartalmazhatnak a dossziék, akár nagyobb együttesben, akár csupán néhány darabos mellékletként. Önálló levéltári egységekként, elkülönítve tematikus kollekciókban, zömmel fényképalbumokba rendezve lelhető föl e gyűjteményrész legjellemzőbb hányada. Szerzői felvételekként olyanokat tartunk számon, amelyek esetében ismert a szerző, és a felvételek negatívjait is a levéltárban őrizzük.A Történeti Levéltár 1956-os fényképanyagát teljes körűen, minden egyes darabra kiterjedő részletességgel akkor lehet majd számba venni, történeti összefüggéseiben megismerni, digitalizálni stb., ha mindegyik dossziét földolgozzák. Ugyanis a föl nem tárt dossziék fotói addig rejtőzködők, csupán a fotókollekció virtuális kereteibe számíthatók be, ám a gyűjtemény teljességéhez, összességéhez így is szervesen hozzátartoznak.Az 1956-os forradalommal és utóéletével kapcsolatos, a Történeti Levéltárban őrzött fotográfiák meghatározó része az eredeti őrzési helyük (alkotóiknál ill. készíttetőiknél) és fölhasználásuk egyedi volta miatt sajátos arculatot, egyéni karaktervonásokat mutat. Jelentős, jellegadóan meghatározó részének származási helye a Belügyminisztérium Központi Irattára, ahol határozott céllal gyűjtötték a forradalom idején készített felvételeket.A forradalom leverése, a megtorlások elindulása idején az volt a nyomozati szervek célja - 1956 decemberétől kezdődően -, hogy a forradalomban részt vettekre a fotók által is megerősített terhelő bizonyítékokat találjanak, és ezeket mind a nyomozati, mind az ügyészi szakban eredményesen tudják használni.