FONS 2010/4. (dedikált példány) [antikvár]

BODY ZSOMBOR KÖZELÍTÉSEK BUDAPEST KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI TÁRSADALMÁHOZ A FOGYASZTÁS TÖRTÉNETÉN KERESZTÜL A fogyasztás története egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi történetírásban. A különböző társadalmi csoportok eltérő fogyasztási sajátosságai nem csak arra alkalmasak, hogy segítségükkel megragadjuk e csoportok jellemzőit. A modem korban maguk a társadalmi különbségek is nagyon nagymértékben a fogyasztáson keresztül teremtődnek. A fogyasztás, mint társadalmi helykereső, identitásmegfogalmazó gyakorlat éppen a polgárság, illetve a polgári minőség tekintetében tűnik döntőnek. Ez igaz az először mintaadó angol polgárságra,' hasonló megállapitásokra jutott a szakirodalom Németországgal kapcsolatban is, s mint Gyáni Gábor felhívta rá a figyelmet, Magyarországon szintén megállapítható, hogy a „polgárság" nem ilyen vagy olyan változók által körülhatárolható státuszcsoport, mint a munkás, a nemes, stb., hanem olyan minőség, amelyhez több státuszcsoport is kapcsolódni akarhat, elsajátítva a „polgári" életmód és viselkedés normáit.- Ahhoz, hogy a fogyasztás, mint társadalomszervező, csoportokat integráló és megkülönböztető gyakorlat általánossá válhasson, szükséges volt, hogy megelőzőleg kialakuljon az élelmiszerek és hétköznapi fogyasztási javak elosztásának szabadpiaci rendszere, hiszen ez teszi lehetővé, hogy az egyének vásárlói döntéseiken keresztül alakítsák önképüket és viszonyulásukat a „másnak" tekintett csoportok felé. A szabadpiaci fogyasztás, bár történetileg először a polgárságban vált dominánssá, utóbb már a társadalom széles rétegeit jellemezte.^ 1 Cohn Campbell: A 18. századi angol fogyasztói forradalom okai. In: Replika 21-22. (1996. május) 99-115. p. 2 Gyáni Gábor: Fejezetek a polgárság hazai történetéből. In: Múltunk 45. (2000) 3. 52-85. p. 3 Áttekintő célú tanulmánykötet: Hannes Siegrist-Hartmut Kaelble-Jürgen Kocka (Hg.): Europäische Konsumgeschichte. Zur Gesellschafts- und Kultargeschichte des Konsums (18. bis 20. Jahrhundert). Frankfurt/New York, 1997.; Jól rendszerezett áttekintés a kutatás állásáról Michael Prinz: „Konsum" und „Konsumgesellschaft" - Vorschläge zu Definition und Verwendung. In: Der lange Weg in den Überfluss. Anfänge und Entwicklung der Konsumgesellschaft seit der Vormodeme. Hrsg.: Michael Prinz. Landschaftsverband Westfalen-Lippe, Paderborn - München - Wien - Zürich, 2003. 11-34. p. További vonatkozó munkák: Michael Prinz: Brot und Dividende. Konsumvereine in Deutschland und England vor 1914. Vandenhoeck und Ruprecht, Göttingen, 1996.; Toni Pierenkemper: Haushalt und Verbrauch in FONS XVII. (2010) 4. sz. 411-460. p. 411