Forgatott könyvek (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓ Ma már könnyen belátható, hogy nem lehet a filmtörténetet megírni -még egy nemzet félévszázados filmtörténetét sem legfeljebb különböző szempontrendszerek kijelölésével hozzá lehet járulni a filmtörténetírás végtelen folyamatához. Jelen kötet ilyen „hozzájárulás" kíván lenni az államosítástól a rendszerváltásig húzódó filmtörténeti periódus - a közvetlen előzményekre és következményekre is kitekintő - leírásához. Semmiképpen sem tehát „a", hanem „egy" lehetséges magyar filmtörténet a sok közül. A könyv két szempontrendszer metszéspontjában vizsgálja tárgyát. Az első a film kulturális funkciója. Az 1945 és 1995 közötti időszakban a képviseleti hagyomány, azaz a társadalmi jelentés előtérbe állítása alapozza meg film és irodalom kapcsolatát. Ennek a kapcsolatnak a dinamikája, illetve a hatvanas évektől megfigyelhető intenzitáscsökkenése vezethet általános filmtörténeti következtetések levonásához. A korszakelemzések tanúsága szerint az adaptációk egyre kevésbé vesznek részt alakító módon filmtörténetünkben, illetve a formai invenció súlypontja a fősodorból kiszoruló underground-alternatív szcénába kezd áthelyeződni. Mindezek a megfigyelések az egyik magyarázatát adják a vizsgált periódus filmtörténeti sajátosságának, miszerint a képviseleti karakter fennmaradása mellett a társadalmi jelentés diskurzusában értelmezhető adaptációk korszakképző ereje fokozatosan csökken az 1945 utáni filmtörténetünkben. A vizsgálat másik, esztétikai szempontja viszont film és irodalom mindvégig jelen lévő, az innovatív stílustörekvésekben meghatározó együttműködésére hívja fel a figyelmet - e kapcsolat filmtörténeti hatásának csökkenése mellett. Mivel a periódus első felében a korszakváltó filmek is feltűnően gyakran adaptációk, a stiláris értelemben újító jellegű megfilmesítések fogyatkozása egyúttal magyarázatot nyújt a film-