Forradalom és megtorlás Szarvason (dedikált példány) [antikvár]

Előszó 1956 sokat vitatott, elátkozott és eszményített eseményei még ma, 50 évvel a forradalom kitörése után sem teljesen tisztázódtak. Értékelésében - még ha a rendszerváltás óta közelebb kerültünk a tárgyilagos értékeléshez - ma is jelentős különbségek vannak. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a forradalom napjai mást jelentettek a fővárosban, mást az ország nagyvárosaiban; egészen mást a csendes kisvárosokban és a falvakban. - Szarvason nem történt semmi. Erről akartok könyvet ími? -hangzottak kétkedő vélemények e könyv megjelentetése kapcsán. Való igaz: itt nem volt fegyveres harc, nem volt kommunistaüldözés, és nem volt véres leszámolás sem. De itt is megindult a demokratizálódás folyamata, itt is volt megtorlás. A szarvasi események - ha lassabban is - követték az országos eseményeket. Ezeket próbáltuk rögzíteni. A szerkesztőség munkáját megnehezítette, hogy a korábbi, személyekhez kötött dokumentumokat - a számonkéréstől való félelem miatt -megsemmisítették vagy elkallódtak. Képanyag - úgy tűnik - nem maradt fenn a forradalom napjaiból a városban. Maradt azonban jónéhány értékes, hivatalos dokumentum, amely segített az események tárgyilagos feltárásában. Könyvünkben háromféle szövegtípus szerepel. A tanulmányok a feimmaradt dokumentumok és emlékezések alapján rekonstmálják a történteket. Csak azok az adatok és tények kerültek a szövegbe, amelyek dokumentumokkal igazolhatók, vagy több, egykori résztvevő egybehangzó közlései nyomán valószínűsíthetők. A bizonytalansági tényezőket jelezzük. Az egykori dokumentumokat szövegkritikával kezeltük, a fellelhető pontatlanságokat kiküszöböltük. A bizonyíthatóan elfogult dokumentumokat megkülönböztetett szövegkritikának vetettük alá, de a tényanyagát felhasználtuk. A fontosabb dokumentumokai eredeti formájában közöltük. Szövegük tartalmát és stílusát érintetlenül hagytuk, a helyesírási hibákat javítottuk. Néhány közülük fénymásolat. Ezeket egészítik ki az emlékezések, amelyek olykor hézagosak, olykor homályosak, olykor pontatlanok is, hiszen az emlékezés szelektív folyamat. A visszaemlékezések ellenmondásait nem