Címlapján szerző által dedikált. Királytükör ez a könyv. A XV. és a XVI. században tucatjával íródtak királytükrök azzal a céllal, hogy fejedelmeket bevezessenek a hatalom, az uralkodás művészetébe. De a nem is titkolt cél többnyire az volt, hogy a királytükör szerzője elmondja álláspontját a korszak és nemzete politikai állapotáról. Királytükröm a képzeletbeli Dániában játszódik, Hamlet halála után, amikor az ifjú Fortinbras kerül Dánia trónjára. Az időpont az 1600-as évek eleje, az európai...
Címlapján szerző által dedikált. Királytükör ez a könyv. A XV. és a XVI. században tucatjával íródtak királytükrök azzal a céllal, hogy fejedelmeket bevezessenek a hatalom, az uralkodás művészetébe. De a nem is titkolt cél többnyire az volt, hogy a királytükör szerzője elmondja álláspontját a korszak és nemzete politikai állapotáról. Királytükröm a képzeletbeli Dániában játszódik, Hamlet halála után, amikor az ifjú Fortinbras kerül Dánia trónjára. Az időpont az 1600-as évek eleje, az európai nagy egyensúlyozások időszaka. A valóságos Dánia ekkor nagyhatalom. Könyvemben más, bizonytalan és kisebb Dánia szerepel. A tét, hogy Dánia kiszorul-e az európai kontinensről, vagy meggyökeresedik ott. A királytükör szereplői többnyire beszélgetőpartnerek egy kolostorban. E Dánia lehetne az ezredvégi Magyarország is. Néhány év múlva senki sem fog emlékezni arra, hogy kik rejtőztek szereplőim mögött. Csak az lesz az érdekes, hogyan bánt valaki a központi hatalommal, miként viselkedtek a nemzetállammal a kozmokraták, mit jelentett Európához illeszkedni, vagy attól távolodni. Figyelő szemmel követik „királyhű” személyiségek és ellenzékiek, valamint mindkettőtől függetlenek, hogy mit ér egy ország lerohanása, a mozgó háború, s milyenek azok a politikusok, akik e lerohanást vezénylik. Megvitatják, mit jelent a kisnemzeti politika, és mit ér a nagynemzeti, miben különbözik az államférfi a politikustól, Képkirályság a valóságtól. Hol van az igazi élet, az államban vagy azon kívül? Elgondolkoznak azon, mit tarthat össze egy nemzetet, milyen szegénynek és milyen gazdagnak és hatalmasnak lenni. A könyv politikai elemzés és nem művészi alkotás. A párbeszéd nem dráma, hanem dialógus. Vélemények és érzések ütközése.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett. 1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója. 1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában. 1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt. Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője. 1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik. 1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja. 1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.