Gazdaságtörténet (dedikált példány) [antikvár]

-7- I. A TŐKÉS GAZDASÁG FEJLŐDÉSI FELTÉTELEI 1. A modern oolaári állam, s a tőkés termelési viszonyok kialakulása Az 1848/49. évi forradalom a jobbágyrendszer és a feudális kiváltságok felszámolásával alapvetően új feltételek teremtődtek a magyar polgári állam és gazdaság kialakulása számára. A régi intézmény és jogrend szétzúzása lehetővé tette a tőkés gazdaság térhódítását, a magyar gazdaság és társadalom fejlettebb szintre való emelését. Ez a lehetőség Magyarország számára hamarabb és nagyobb mértékben nyílt meg, mint a többi kelet- és délkelet-európai ország számára. A tókés fejlődés feltételeit azonban nem csupán az 1848-as forradalomban kell keresnünk, hanem a polgári forradalom 1867-es lezárásában, az osztrák magyar kiegyezésben is. A kiegyezés sok szempontból fontos előrelépést jelentett, mindenek előtt a modem polgári állam kiépülésében. Az Osztrák-magyar Monarchia az 1867. évi XII. tc. értelmében dualisztikus államforma, reál uniónak is nevezhető. Szuverenitásukat, állami voltukat külön-külön megtartották. A XII. tc. megállapítja, hogy a jogilag fennálló kapcsolat a Pragmatica Sanction alapszik. Az államfői tisztet a király testesítette meg. A közös tárgyakat egy közös minisztérium intézte, amely egyik állam minisztériumához sem tartozott. Közös maradt a külügy, a hadügy és a pénzügy. A Monarchia államrendszere azonban bonyolultabb volt, mint a korabeli más polgári demokratikus államok rendszere. A klasszikus polgári államokban a hatalom csúcsán a népképviseleten alapuló, széles választójogra épülő törvényhozó hatalom áll. Az általa hozott törvények primer jellegűek, meghatározzák a társadalom egész gazdasági, politikai, kulturális stb. életrendjét, határait. Ehhez igazodik a felső végrehajtó hatalom, a kormányzat, a helyi közigazgatás, a bírósági szervezet, a büntetőjog, a politikai szabadság jogok stb. Ennek következményeként a kormány, illetve az egyes miniszteri rendeleteknek összhangban kell lermiök a törvényekkel, azokkal tehát részkérdések terén sem állhatnak szemben, a helyi önkormányzatok szabályrendeletei sem. Az Osztrák-Magyar Monarchia — benne Magyarország — államberendezkedése több ponton eltér ettől a modelltől. A közös ügyekkel közös minisztériumok alakultak, amelyek az osztrák és a magyar miniszterelnökkel együtt közös minisztertanácsot alkottak. Ha az uralkodó is részt vett a tanácskozáson, akkor azt koronatanácsnak