Gödöllő helynevei (dedikált példány) [antikvár]

Gödöllő 1966. január 1-től kezdve járási jogú város. Előtte önálló tanácsú község volt. Pest megye északi részén, a Cserhát-hegységhez dél felől kapcsolódó halomvidéken, a Rákos-patak partján fekszik Budapesttől északkeletre, 29 km-re, a 3. számú főútvonal és a Budapest-Miskolc vasútvonal mellett. Északról Szada, északnyugatról Veresegyház, északkeletről Bag, keletről Valkó, délről Isaszeg, délnyugatról Kerepes, nyugatról Mogyoród határolja. Közigazgatási területe 62 m2. Négy kisebb tájegység találkozik Gödöllő tágabb értelemben vett környékén. Észak felől a Cserhát hegyvonulat, nyugat felől a Pesti-síkság, délről a Duna-Tisza közti homokbuckás vidék, kelet felől a Zagyva vidéki löszfennsík. Ennek a Gödöllő környéki tájnak a neve: Gödöllői-dombság. A város ősi települési helyei a patakok, a víz környéke, a Rákos, Fiók-Rákos, Besnyő, Égeres, Aranyos mente. A XVII-XVIII. századtól ismeretes a város pontosabb fekvése, települése. Halmaz-település, északkelet-délnyugati irányba nyúlik el.