Bővebb ismertető
Negyvenéves ismerősöm nemrégiben azt kérdezte tőlem:
„Most miért fáj nekünk az, hogy Romániában hogy bánnak a magyarokkal?
Mi közünk hozzá? " Két hete jött haza Csehszlovákiából. Tizenhárom éves fiával ott nyaralt. „A kölyök folyton azzal nyaggatott, hogy Kosicén, Trencinben, Bratislávában miért tudnak annyian magyarul!"
„És te mit mondtál neki?" „Mit mondtam volna, az igazat. Megtanultak, hogy ha átjönnek hozzánk, tudjanak magyarul vásárolni. "
A JÖVŐ ISKOLAJA
Sulyok Katalin, Nők lapja, 1988. szám.
1. Á Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a jövő a mostanira következő időpont, időegység, az ezutáni idő, y'övendó'pedig valaminek a jövőben bekövetkező állapota.
Az iskola a gyermekeknek, serdülőknek rendszeres oktatást nyújtó intézmény.
Eszerint a Jövő Iskolájában az állandó elem az iskola, a változó a jövő, amely magával viszi az iskolát.
Én most egy olyan iskoláról akarok beszélni, ahol nem a jövő, hanem az iskola viszi (hozza) magával a jövőt.
2. A jövőnek múltja is van, a múlt és a jövő között pedig a jelen van. így van ezzel az ember is, és maga a nemzet is.
Az ember élete kevesebb, mint 100 év, a nemzeté több ezer év is lehet. Az egymást váltó generációk ilyenfonnán így vagy úgy befolyásolják az időben utániik következő nemzedékek sorsát.
Minden ember beleszületik egy a másoktól meghatározott jelenbe, és kortársaival együtt alakítja azt élete folyamán -, teszi jobbá vagy rosszabbá - az újak számára.
3. Földünk kb. 15 milliónyi magyarja több mint 90 %-ának a Kárpát-medence nyújt otthont. Ezen a területen 13 millió magyar él. Ebből 3 millió a saját magával határos Magyarország határain kívül 7 állam területén talált otthonra.
Ennél fogva Európa saját állammal rendelkező kisebbségei közül az oroszok után a magyarok képezik a legnagyobb tömeget. A kisebbségek nemzetük összlétszámához viszonyított arányát tekintve, az európai magyar nemzeti kisebbség 23 %-os arányával az első helyen van Európában. Összehasonlításként megjegyezendő, hogy a kívül élö Kárpát-medencei magyarok létszáma megegyezik íjország összlakosságával, és meghaladja földünk 72 független állama, köztük a Magyarországnál 15-20-szor nagyobb területű Mongólia és Líbia lakosságát.
Ez az állami széttagoltság, kiegészülve lakóhelyeik természeti adottságaival, a kisebbség sajátos demográfiai magatartásával, a gyakran változó politikai viszonyokkal.