Gondolatok a sajtóról (dedikált példány) [antikvár]

Előszó helyettAz újságíró lehetőségeivel igyekeztem nyomon követni a hírközlés útját a kínai jelzőtüzektől a világlapokig, számolva azzal a kockázattal, hogy előttem sokkal illetékesebbek már bejárták lépésről-lépésre ezt az utat, és tudományos részletességgel feltárták titkait. Mégis úgy vélem, maradt mondanivaló az újságíró számára is. A kérdést világviszonylatban részletesen tárgyalni, erőmet meghaladná. Ez nem is volt szándékomban, mint ahogy az egykori, és mai nagyszámú polgári újság számbavétele sem lehet feladatom. Ezért, egyrészt a demokratikus sajtó, másrészt pedig a világlapok ismertetésére szorítkoztam, részletesebben szólva a román és magyar demokratikus újságokról, illetve általában a 200 éves erdélyi magyar sajtóról.Az egyes fejezetek különböző időpontokban íródtak, ami elkerülhetetlenül befolyásolta a stílust és hangvéteh. Emiatt a szövegben bizonyos egyenetlenségek mutatkoznak, melyeket utólag nem akartam konjunkturális szempontok alapján kijavítani. Úgy gondolom, hogy ez a mondanivaló lényegét nem érinti. írásom nem a történelem és a szépirodalom szakavatott tudósaihoz szól, hanem ismeretterjesztő jellegű, és a latin költő, Propertius szavaival nyújtom át mindazoknak, akik figyelemre méltatják: "Ha erőm gyönge is, dicsérni fogják merészségemet".A szerző.