Bővebb ismertető
A kötet szerkesztője és egyik fordítója által dedikált.
Amellett, hogy pszichológus, közgazdász és neves Rimbaud-kutató, egyike a mai francia líra legizgalmasabb alakjainak. Álomszerű, helyenkint látomásos filmmontázsokra emlékeztető költeményei a legtöbbször tájak és napszakok változó színeinek és hangulatainak sajátosan egyéni mondatszerkezetekben történő felidézése révén kísérlik meg becserkészni az emberi lét nagy misztériumát. Ahogy Pierre Emmanuel írta róla: „rákényszerít, hogy a kihagyásokból és telítettségekből, az elhallgatásokból és az összefüggésekből egyidejűleg rakjuk össze az értelmet". Vagyis ez a költészet egyaránt távol áll a hagyományos diszkurzív kifejezésmódtól és a posztmodernnek nevezett „szövegek" önkényétől. Ezért is jelent új állomást századunk líratörténetében.