Guzsalyas 1996. november-december (dedikált példány) [antikvár]

GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves FolyóiratKALENDÁSIUMNovember 1. Mindenszentek napjaA cselédfogás, a bíróválasztás, a tanácsújitás és a halottak napja. Az "őszit" már vetve kell találnia. Márton napjának, sőt az egész télnek rámutatónapja. Estéjének halott-tiszteleti szokásai a római "feralia" és a germán "Wodán-ünnep" keresztény változatai. Délután megtisztítják és este kivilágítják a sirokat. Otthon is gyertyát égetnek, éppen annyit, amennyi halottja van a családnak. Éjjelre megterítik az asztalt, enni-innivalót tesznek rá; mert éjfélkor a halottak kikelnek siijukból és hazalátogatnak. Illik, hogy terített asztal váija őket. Az asztalra tett enni-innivalót másnap a szegényeknek adják. Ahol ez a halottetetés már nem szokás, ott istencipót, vagy hsztet és szemesfőzeléket adnak a templom előtt ülő koldusoknak. A halottak nyugalma végett általános dologtiltó nap. Tilos a földmunka, a répa és a krumpli elvermelése, a varrás, a mosás, a takarítás, a meszelés, az élelmiszereknek - pl. káposzta téhre való eltevése. (Néhol ez nem csupán erre a napra, de az egész halottak heté-re vonatkozik.)November 2. Halottak napjaEgyházi ünnep, amelyhez a halottakra való emlékezés szokásai és hiedelmei kapcsolódnak. Az 1. sz.-tól kezdődően a keresztény egyházak november 2-án ünneplik. Előtte Mindenszentek napja. A két nap szokásai nem különülnek el egymástól. Eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A bencés kezdeményezésű kultuszból a magyar bencések is hamar kivették részüket. A mindenszentek általánossá a Tridentiummál újjászülető szent kultusz nyomán vált, de az utána következő halottak napja miatt teljesen elsorvadt, illetve annak vigiliájává lett. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik.Sajnos, nem mdjuk, hogy az ünnep népi szokásai mikor alakultak ki. A sírok megtisztítása, virággal való díszítése éppúgy általánosan elterjedt szokás a magyar nyelvterületen, mint a halottak lelki üdvéért való gyer -tyagyújtás.Mindezek mellett helyi szokások is kialakultak,Göcsejben pl. mindenki aimyi verset harangoztatott, ahány halottja volt.Magyarfalu: Halottak napján elengedik az esszes halottakat. Elmennek a templomba, hazamennek, akkor szabadok ők es éjfélig. Éjfél után már elzáiják őket es.Diósfalu: Halottak napján a halottak mind hon vannak, mindenkit hazaengednek, akár a pokolban legyen, akár a mermyországban. Akkor hazamenen mindenki oda a tartozóihoz, s akkor szoktak csinálni ennivalót, italt is adnak, s akkor Isten neviben ad egy másik embernek es ha idegen megyen az úton, akkor ad valami alamizsnát neki. Akkor mondja: "Isten fizesse, essék a lelke üdvéért."Klézse: Van az a szokás, hogy mennek az asszonyok ki a temetőbe, s osztogatnak bort, kalácsot. Más viszen almát, más viszen körtét.Tököl: Miután a sírokat rendbeteszik, a krizantémok közé apróbb, nagyobb pénzt dugtak el. A gyerekeket megkérték, hogy igazítsák meg - vagy locsolják meg - a virágokat. így találták meg a pénzt. Azt mondták, hogy a halottól kapták.Ugyancsak itt megterítettek a halottaknak éjszakára, aszerint a hiedelem szerint, hogy ezen az éjszakán a halottak kikelnek a sírjukból és hazalátogatnak.Andrásfalva-. Mindenszentek délutánján a pap vezetésével ünnepélyes körmenet vonult a temetőbe, ahol az ősökért imádkoztak.Moha: A katolikusok - a pap nélkül csoportosan mentek ki a temetőbe. A kapuhoz érve köszöntötték az elhunytakat;Aggyon Isten jó estét halottak! Ti is uanok vótatok, mint mi; Mi is uanok leszünk, mint ti!