Előszó:
Bevezető
Bevezető helyett egy költőt szeretnék idézni, Ady Endrét.
Ki látott engem? című kötetében, 1914-ben jelent meg A gyermekség elégiája című verse (Az elveszett családok ciklusban).
Azóta közel egy évszázad telt el.
És - én így látom - gyerek és iskola ügyében semmi sem változott. Inkább csak romlott, az utóbbi másfél évtizedben bekövetkezett új meg új nekirugaszkodással próbálkozó javító fáradozások ellenére, melyek azonban persze mégsem maradtak teljesen hatástalanok....
Előszó:
Bevezető
Bevezető helyett egy költőt szeretnék idézni, Ady Endrét.
Ki látott engem? című kötetében, 1914-ben jelent meg A gyermekség elégiája című verse (Az elveszett családok ciklusban).
Azóta közel egy évszázad telt el.
És - én így látom - gyerek és iskola ügyében semmi sem változott. Inkább csak romlott, az utóbbi másfél évtizedben bekövetkezett új meg új nekirugaszkodással próbálkozó javító fáradozások ellenére, melyek azonban persze mégsem maradtak teljesen hatástalanok. (Mégis vannak ma már olyan iskolák, amelyeket szülők és mást akaró szakemberek hoztak létre, jóllehet, ezek időnként puszta létükért küzdenek. De így soká nem maradhat, ezek az első tavaszi virágok vagy el fognak hervadni, fagyni, vagy megkaphatják a valódi táptalajt és az éltető esőt.)
De hallgassuk most már a költőt:
Vekerdy Tamás (Budapest, 1935. szeptember 21. – Budapest, 2019. október 9.) pszichológus, író.
Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten Vekerdy Géza és Friedrich Anna gyermekeként.Főiskolai tanulmányait az ELTE JTK szakán végezte 1954–1958 között. Ezután a BTK pszichológia szakát is elvégezte 1962–1967 között. Mérei Ferenc és Nemes Lívia szemináriumaira 1971–1976 között járt.1958-tól 1960-ig házitanító volt, illetve a Nemzeti Színház statisztája. 1959–1969 között a Család és Iskola külső, majd belső munkatársa volt. 1969–1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológia tanára volt. 1972–1983 között a IX. és a III. kerület Nevelési Tanácsadó pszichológusa volt. 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, 1990–től tudományos tanácsadója, 1995-től 1998-ig szeniora volt. 1992–1998 között a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén docens. 1998-tól a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ alternatív továbbképzési igazgatója. 1987–1991 között Solymáron a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. 1990-től az iskolázás szabadsága Európai Fórumának közép-európai szóvivője, 1993–1997 között alelnöke volt. 1998-tól az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság elnöke. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja. 1991-től a budapesti magisztrátus tagja.
1979-ben nősült harmadszorra, feleségül vette Honti Máriát, akitől négy gyermeke született (1979-ben Dániel – aki egy Waldorf gimnázium igazgatója lett –, 1981-ben János, 1986-ban Bálint, 1991-ben Anna).
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.