Határ János vallomása Afrikáról (dedikált példány) [antikvár]

Minden festői életmű akkor lesz maradandó igazán, ha általános értékei mellett a különösséget is tartalmazza. határ János a szándékaiban ezt az összetett irányt választotta, művészete ezért tett és eredmény. Egy lehetőség általa színes idővé érlelődött. Önvallomásában olyan célt fogalmaz meg, amiről ma már tudjuk, érték lett. "Átforrósít a látvány, a táj s benne az ember, az emberi sokadalom. A bennem költészetté alakult tervem látható, remélve, hogy mások is osztoznak abban az örömben, amelyet a képalkotás okoz nekem." Erről az "égi örömről" tudósított Schiller és Beethoven a líra és zene hullámhosszán, ez az ünnepi, hétköznapi látványöröm határ János képzeletének is lényege, gyökérzete, forrása és szárnyalása, az alkotás egyszerre küzdelem, kín és öröm, így születik az Ő esetében is a mű...