Heckenast és Vajda szerepe Jókai "A Hon" c. lapjának megindulásában (dedikált példány) [antikvár]

D. SZEMZŐ rjROSKA Heckenast és Vajda szerepe Jókai „A Hon" című lapjának megindulásában jókai Mór 1862. december 3-áii Pesten szerződést kötött Emich Gusztáv kiadóval.^ A kétoldali szerződés a kiadó kötelezettségeivel kezdődik: ,,Én, Emich Gusztáv, felvállalom Jókai Mór úr által jövő 1863-dik évi jamiár elején megindítandó „A Hon" ezímű politikai napi lap nyomtatását és expedítióját következő feltételek alatt" — az első pont szerint a lap szedésének mintája az akkor igen tekintélyes j^tolitikai lap, a Magyar Sajtó, vagyis az első lap garmond, a két középső — a tárca nélkül, mely szintén garmond — ciceró betűtípussal, ugyanígy a hirdetéseket közlő negyedik lap. A nyomás az első ezer példánynál ,,mindenegyes számra nézve ki fog állíttatni harminchárom forintért." A második pont minden további ezer példány nyomását számonként 4 ft-ban állapítja meg. A harmadik pont a lap papírosára vonatkozik: mintául ebben is a Magyar iSa^íó szolgál nagyságra, alakra súlyra és minőségre. Rizsmáját 6 forinttal számítja Emich és magára vállalja a papírról való gondoskodást. Az expedíció, az újságkézbesítés és az ezekhez kapcsolódók költségeit Emich vállalja — lásd 4. pont — de nem érti bele a címszelvények nyomását, mely külön fizetendő. Mindezekre a költségekre kiköti magának a lap hirdetményekből befolyó összegét, ,,mely célra szabadságában áll a lap negyedik oldalának négyötödrészét, a vasárnapi számnál háromnegyedrészét hirdetményekkel betölteni". jókai kötelezi magát a fenti árszabásnak megfelelően minden hónap utolsó szombatján a havi illetőséget kiszámítva a szedést, nyomást és a papírost pontosan kifizetni; továbbá kötelezi magát a szerkesztési személyzet, postaköltségek, hírlapbélyeg kifizetésére, a külföldi lapok előfizetésére, a ,,telegrammok díja", az irodai költség és szolgabér, fűtés és világítás szintén őt terhelik. Emich Gusztáv szerkesztői szállásul két szobát adott a nyomda mellett a Barátok (Ferenciek) tere 7. számú ház földszintjén évi 200 forintárt, amit Jókai negyedévi részletekben fizethetett. A szerződésen — azonos keltezéssel — utóirat is volt: ha a lap érdeklődés hiánya miatt a kívánt formában meg nem jelenhetnék, Emich fenntartja magának a szerződés-negyedéves felmondási jogát. A Hon 1863. január 1-én megindult, laptulajdonosnak és szerkesztőnek JÓKAit tüntette fel. Ezen elsŐ számban Jókai vállalkozása nehéz körülményeiről így vallott: ,, . . . az idő és a körülmények mostohák, anyagi ínség, nyomasztott kedély, politikai stagnatio künn és benn." A lapnak még nincsen biztosított számú olvasóközönsége, a kiadónak anyagi segélye.^ — Nézzünk kissé e szavak mögé. Jókai ugyancsak az első szám tárcarovatában indított, az 1840- és az 1850-es években zajlott társadalmi, jDolitikai küzdelmeket, a reformkort, a 48-as szabadságharc hőskorát és a Bach-korszakot ábrázoló regénye: Politikai divatok. Mendemonda. — Utó- ^ A szerződés eredeti példánya a Podunaiské Muzeum Komárne tulajdonában van^ 2 2. 1.