"Hogy elfogadjanak..." (dedikált példány) [antikvár]

Bevezető gondolatokAzt mondják, a polihisztorok ideje lejárt. Megoszlanak a vélemények arról, ki volt az utolsó, és hogy van-e még közöttünk ilyen személyiség. Magyar viszonylatban emlegetnek néhány nevet, többek között Kós Károlyt, Németh Lászlót, Hermán Ottót vagy Benedek Istvánt.Más kérdés, hogy az irodalmon belül vannak szerzők, akik nemcsak a szépirodalom műfajait, de a tudomány területeit is birtokolják. Vannak tudós költők, akik a megismerés legkülönfélébb lehetőségeivel tudnak élni. Tegyük gyorsan hozzá, mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ők a legkiválóbb alkotók, hiszen egy vers, egy regény vagy egy dráma megírásához nem szükséges az ilyesfajta ismeret, még ha nem is árt Ám kétségtelen, hogy pl. az előbb említett Németh László mindent tudott a líra természetéről, mégsem versei által lett halhatatlan szerző. Vagy az általa olyannyira tisztelt Ady Endre pedig nem foglalkozott különösebben az elmélettel, mégis az egyik legzseniálisabb magyar költőnek tartjuk.Ma is élnek közöttünk tudós költők. Közéjük tartozik Petrőczi Éva, akiről ez a munka szól. Kiterjedt irodalmi és tudományos tevékenysége azonban nem tárgya ennek az írásnak. A következőkben csupán arra teszek szerény kísérletet, hogy eddigi költői pályáját vizsgáljam.