Hogyan beszél ma az ifjúság? (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓ RÓNAKY EDIT KÖNYVIHEZ Az EMBERNEVELÉS 199512. számában adott hírt az induló Kiskönyvtár Sorozat készülő kötetéről, Rónaky Edit Hogyan beszél ma az ifjúság? című könyvéről. A könyv alapjául szolgáló nyelvészeti tanulmány a szerző több évtizedes kutató munkájának eredményeit foglalja össze. Első változatát 1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Munkabizottsága - a beérkezett 43 pályamunka közül —első díjra érdemesítette. Az anyagában és nyelvészeti feldolgozását tekintve is sokrétűbb — a korábbival szinte csak címében azonos — dolgozat 1993-ban az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Dunaholding Alapítvány pályázatán 71 beérkezett pályamunka közül nyert országos első díjat. Rónaky Edit nyelvészeti és pedagógusi hitvallását fogalmazza meg a hivatkozott EMBERNEVELÉS-beli interjúban: A kicsi gyermeknek még színes, csapongó, korlátozatlan a fantáziája, nagy a nyelvteremtő ereje. Megérti a szürrealisztikus találós kérdéseket, abszurd verseket, metaforikus költeményeket, maga is alkot rímes-ritmikus szövegeket: mondókákat, verseket, dalokat. (Ezeket mi, felnőttek nagyboldogan jegyezzük, vesszük magnóra, büszkén küldjük be képes magazinok „Gyerekszáj" rovatához.) Aztán az iskola komolyan akarja tanítani, s eközben fantáziáját, alkotó kedvét keretek közé szorítja, a sokszínű, érdékes világot sematikus, elszürkítő tankönyvekkel, hangulattalan tanórákkal adagolja számára, nem egyéniségéhez, hanem egy elképzelt átlaghoz igazított szabályokkal tereli, az ezektől való eltéréseit szorgalmasan nyesegeti, sőt megtorolja, és mindezzel leszoktatja az alkotó tevékenységről. Majd panaszolja, felrója, hogy eltűnik belőle ez a teremtő kedv, képesség, szegényes a szókincse, nem tud beszélni, fogalmazni. A kisiskolás korban lefojtott fantázia, nyelvteremtő vágy és készség elemi erővel tör fel a lázadó kamaszkorban: az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában. Túlfűtött, érzelmekkel telített, játékos, szellemes, humoros, túlzásokkal teli, erőteljes saját nyelvet hoz létre „csak belső használatra". 1 , ¦ i IVÍ