"Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt." (dedikált példány) [antikvár]

Kedves Olvasó! Kedves MÉTA-túrázó!Kitaibel Pál, Zólyomi Bálint, Soó Rezső és több más botanikusunknak is élete egyik fő feladata volt megismerni, leltározni Magyarország természetes növényzetét. Ezt a koruk szintjén világszínvonalon meg is tették. Ránk vár a feladat, hogy a mai, új viszonyok között folytassuk, kiegészítsük munkájukat. 2002-ben - a Széchenyi-pályázat támogatásával - lehetőség nyílt arra, hogy közel 200 botanikus összefogjon, és az országot bejárva egy közös műben állítsa össze a hazai természetes növényzet térképét (adatbázisát). Ahhoz, hogy ennyi ember egy közös célért, egy közös művön - a MÉTA adatbázison - dolgozhasson, meg kellett találnunk, illetve tanulnunk egy olyan közös térképezési módszert, ami alkalmas egy egységes adatbázis létrehozására. Ezért 2003 tavaszán minden térképezőnek legalább egyszer részt kellett vennie egy háromnapos terepgyakorlaton. E terepgyakorlatok végül olyan hasznosnak és tanulságosnak bizonyultak, hogy 2003 őszén folytatnunk kellett" őket. Nyilván más céllal, más keretek között. A túrák jellegének kialakításakor leginkább e terepgyakorlatokra, valamint a Fekete Gábor által, a Pécsi Tudományegyetem Botanika Doktori progamjának keretében vezetett ún. PhD-s túrákra" és Tóth Albert hortobágyi kutatótáboraira támaszkodtunk. így születtek meg a MÉTA-túrák.A META-túrákon már nem kerültek elő a META-térképezés módszertani kérdései, inkább egyféle terepkonferenciákká alakultak a korábbi terepgyakorlatok. Voltak tájismereti, és voltak tematikus túrák, bejártunk híres és alig ismert helyszíneket, szentélyeket, parlagokat és meddőhányókat, sőt egy idő után a mai országhatárt is átléptük. A MÉTA-túrák lehetőséget adtak arra, hogy megmutassuk egymásnak botanikusi otthonunkat". A cél mindig az volt, hogy a terepet közösen bejárva, tapasztalatainkat közösen megbeszélve ismerjük meg minél jobban hazánk növényzetét, de a túrák során egyben új szakmai és emberi kapcsolatok is szövődtek. Mostanra már 13 MÉTA-túra áll a hátunk mögött. 13 út, 13 túrafüzet, 34 szervező, még több helyi vezető és több, mint 300 túrázó. Ideje a számvetésnek. Ez gyűjtemény ezt a 13 utat örökíti meg.A kötet tartalmát a túrafüzetek anyagaiból válogattuk. Az utak során mindenütt a Kárpát-me-dence növényvilágával, flórájával és vegetációjával, ezek változásaival ismerkedtünk, de nem maradtunk meg szigorúan a botanika tudományán, sőt a természettudományokon belül sem. A célt szem elől nem tévesztve, ki-kitekintettünk mindenféle a növényvilágra ható események és hatások felé is. Ahogy mi magunk sem, úgy a növények sem élhetnek meg magukban. Számos környezeti hatással élnek összhangban, alakírva egymást a talajjal, az éghajlattal, a vízjárással, de legalább ennyire fontos a többi élőlénnyel való közösség, a többi növénnyel, a gombákkal, állatokkal és a működő vagy működésképtelen emberi társadalmakkal. Mindennek ráadásul története is van. A vegetációtörténet, a régészeti növénytan és különösen sokszor a tájhasználat-történet is nagy szerepet kapott az utak során. Jól ismert történészi megállapítás, hogy azt látjuk a múltunkból, ami egyenes útként vezet a jelenünkhöz. A jelenünk hazai növényzete pedig - nem tagadhatva - rettenetes, pusztuló állapotban van. Emiatt gyakran kerestük, hogy a múlt nem kellően ismert, nem feltűnő jelenségei között hol volt, ahol elrontottuk, és hol találhatunk fenntartható" rendszereket. Ehhez kapcsolódva megismertünk egy sor mai próbálkozást is elsősorban a természetvédelem háza tájáról, amit ma kezelésnek" neveznek (egykor ezt életnek nevezték).Ez a sokféleség számos nem botanikus kutató és szakember bevonását is jelentette, ami természetesen vonta maga után, hogy a túrák sokszor letértek a botanika szűk ösvényéről, és a túrafuzetek is ezt a kissé eklektikus, de mégis összekapcsolódó szemléletet fejezték ki. A most elkészült gyűjtemény is felvállalja ezt a hasznos keveredést. Arra törekedtünk, hogy minél teljesebb képet adhassunk a túrák sorozatából, így minden túrafüzetből megjelenik néhány tanulmány. A 13 kötet bőséges választékából azokat választottuk ki, amelyek reményeink szerint előbbre viszik a botanika tudományát. Ezt részben egyes területek bemutatása, leírások, fajlisták, táblázatok útján teszik, de teret engedtünk hipotéziseknek, hosszú évtizedek tapasztalataiból táplálkozó elgondolásoknál? is, amik ugyan nem állják ki a statisztika (időnként értelmetlen) próbáját, mégis motorjai a tudományos gondolkodásnak. Ezek mellé, Illetve közé kerültek be azok az anyagok, amik túlmutatnak, új szemléletet hoznak be, tágítják látókörünk, hogy jobban megérthessük, mi miért és hogyan történik, itt, a Világ Aranyos Szegletében.