Holdsugárral ölelkezik (aláírt példány) [antikvár]

;-! i Milyen gyorsan elszállt Milyen gyorsan elszállt a rám kacsintó fény, fut a szellők szárnyán a csillagtalan ég Nem tudja senki sem, mikor és merre jár, kit sirat estére az árva kismadár i ' " f i . . fv. ItJ ',, Hol hull le a virág a megvénült fákról, hol roggyan az emlék szétszórt némaságon Hol gyújt tüzet a láng a kifosztott vágyból, hol ereszt új hajtást a kopasz faágon De nem tudjuk azt sem, hol bolyong az álom, mit hoz majd markában messzi túlvilágból