Hollandiai könyvtártörténelem 1. (dedikált példány) [antikvár]

A holland könyvtártörténelmet valahol az ezredforduló körül kell elkezdeni, az egmondi Szent Adalbert kolostor könyvtárával. A könyvek megjelenése azonban visszanyúlik jó pár száz évvel az ezredforduló előtti időkbe. A mai „Nederland" területén, amelyet mi magyarul általában "Hollandiának" nevezünk, a nyolcadik századtól kezdve már nyomon követhető az angol és frank szerzetesek kolostoralapításával párhuzamban. Az ezt megelőző időkből még nincsenek megalapozott emlékeink, csupán jól alátámasztott feltételezéseink. Az első történelmi feljegyzés, ahol könyvekről van szó a mai Hollandia területén, a németek apostola, Bonifácius (Bonifatius) mártírhalálával van összefüggésben. Ugyanis Bonifácius, eredeti nevén Winfried angolszász szerzetes, 716-ban jött először Frieslandba, a sauthamptonshirei Nhutscele bencés kolostorból, amikor a fríz felkelés miatt kénytelen volt visszatérni hazájába, 718-ban megjárta Rómát, és Gregor pápától Thüringiát kapta missziós területnek. Onnan újra visszatért Frieslandba és az utrechti püspökkel, Willibrorddal működött együtt. 721-ben engedve a pápai rendelkezésnek újra Németországba, Hessenbe ment, és 732-ben Németország teljhatalmú érseke lett. Amikor élete utolsó éveiben István pápától megkapta az úgy vágyott utrechti püspöki széket is, hetven éves korában elindult újra a frízeket térítgetni. Volt pár könyvekkel tele ládája, amelyekről a frízek azt hitték, hogy kincsekkel vannak tele. Miután Bonofáciust és társait Dokkumnál 754-ben felkoncolták, magukkal vitték a ládákat. A legenda szerint, amikor feltörték a szerzeményt és látták, hogy nem kincseket hanem könyveket tartalmaznak, a könyveket eldobálták és a zsákmányolt bortól lerészegedve egymást is lekaszabolták.