Bővebb ismertető
A szerző által dedikált példány.
Lukáts János író, költő, szerkesztő. 1943-ban született. A budapesti Bölcsészkaron magyar-könyvtár szakon szerzett diplomát. Tanított a berlini Humboldt Egyetemen. A PoLíSz folyóirat szerkesztője, írásai megjelennek a Lyukas órában, a Napúiban, a Búvópatakban és az Agriában. Tizenkettedik kötetét tartja kezében az olvasó. Lukáts János az ősember barlangjától a lakótelepig kormányozza huszonnyolc új novelláját (Holnap előtt; Alantas ék jávorfája). A tolakodó múlt és a lopakodó emlékek gyakran felülírják a nehezen hihető valóságot (Az ülésszak hosszú szünetében; Gyökérkezelés). Kisember-hősök toppannak elénk, akik nem engedik kiveszni a világból a tegnap szépségét (Dodó bohóc karácsonya; Labirintus). És megelevenednek mitikus alakok, akiket eddig kőből vagy bronzból faragott szobroknak gondoltunk (Kőszobor a kerthelyiségbe; Óbuda vőlegénye). Az író pedig lépten-nyomon belebotlik saját hasonmásaiba (A fenevad; A szélharang). „Az emberek legtöbbje úgy hal meg, hogy sose látta a csillagos égboltot maga fölé borulni. Én úgy akartam élni, hogy látom. "