Honnan tudhatnátok... (dedikált példány) [antikvár]

Előszó "Néma, csendes a világ körülem, Távol szól csak egy kis estharang, Távol s szépen, mintha égbül jönne vagy egy édes álomból e hang." / PETŐFI SÁNDOR / A háború utáni kemény évtizedek nem minden alkotónak kedveztek. Többen kiszorultak az irói céhből, jobban mondva be sem nyithatták annak a kapuját. Meghatározó egyéniségei azonban helyet kaphattak, nevet is szerezhettek a költészet lirai-piacán. Az ábrándos, poétikus természetű ember mindig is űzte-hajszólta a magának megálmodott sikert, még akkor is,ha azt sokszor értelmetlenül tette. A periodikák, a vidéki orgánumok sok jeles lírikust indítottak el a Parnasszusra vezető, göröngyös úton. Antológiánkban helyet kapnak olyan poéták is, akik csak itt-ott, s akkor is ritkán juthattak el a bűvös szedőgépig. Nehéz sorsa van a költőnek. A szerkesztőnek még nehezebb: Van úgy, hogy Isten tenyerébe emeli a költőt s hamar fölmutatja őt, fülébe súgva a végtelenség örök intelmét. Azt a hangot, amit az igazi poéta a lelkével már jól érez. Igen: "Ne állj meg, ha már annyira a végtelen szárnyalásra bíztad magad." Szárnyaló gondolatú emberek; barátok, pályatársak, igaz magyar szívvel élő kortársak bízták rám ennek az antológiának - a "HONNAN TUDHATNÁTOK " című verskötetnek - szerkesztését. Amikor egy csodálatos álom megszületéséből örökre szőlő valóság lesz, az már magában is az igazi csodák sorába sodrattatott igyekezet beérett emberi gyümölcse. - Beérett gyümölcs? Igen az! Szüretelésre érett termése a költőnek az igazán jól sikerült versi Mert abban a beérett álom válik valóra. Ebben az összeállításban, ebben a sokszínű, rengeteg gonddal, elnéző és megértően megbocsátó válogatással, de mégis sok szeretettel megszületett antológiában is, nagy világ rejtőzködött el. Az itt fölsorakoző lírai lelkek találkozásában, szép, beérett gyümölcsöket találtam, de a megmentésre érdemes terméseket is igyekeztem őrző védelem alá helyezni Harminckét szerző kétszázhuszonhárom verse sokirányú, sokoldalú költői világot mutat be, nagy szeretettel, a nagyérdemű, verseket szerető olvasónak. Olyan érzésem van, hogy minden lírát szerető ember megtalálja itt a neki kedves s talán elgondolkodtató sorokat. Soős Balázs ipari tanuló a legfiatalabb alkotó, alig tizenhét éves,